Norv�g vikingek fedezt�k fel haj�z�saik sor�n, a XII. sz�zad elej�n, de az oroszok is ugyanezt �ll�tott�k, �gy �vekig ment a vita, hogy ki form�ljon jogot a szigetcsoport felett. Norv�gia 1871-ben ig�nyt ny�jtott be r�, de Oroszorsz�g megv�t�zta. 1920-ig a ter�let senkihez nem tartozott, majd a Svalbardi Egyezm�nynek h�la, Norv�gia megkapja. Oroszoszr�g az�rt nem maradhatott ki, � is csatlakozott az Egyezm�nyhez, ami jogot form�lt neki arra, hogy k�t sz�nb�ny�t m�k�dtessen a fagyos szigetcsoporton, ezzel megalkotva �lland� orosz telep�l�seket. Ennek geopolitikai okai voltak, de az ezredfordul�hoz �rve az orosz telep�l�sek eln�ptelenedtek. Ez nem is csoda, hiszena  Spitzberg�k Norv�gia, �s Eur�pa leg�szakibb f�ldter�lete. H�rom nagyobb sziget�l �ll, leg�szakibb pontja a Rossøya sziklaz�tony. Ter�let�nek t�bb mint fel�t gleccserek �s h�mez�k bor�tj�k, n�v�nytakar�ja nincs. Az �r�k�s h� �s fagy uralkodik e helyeken, sarkvid�ki id�j�r�sa m�gsem annyira hideg, h�la az �szak-atlanti meleg tenger�raml�snak.

Wikip�dia percek:
F�v�rosa: Longyearbyen
N�pess�g: 2800 f�
Etnikum �sszet�tele: 60% norv�g, 40% orosz �s/vagy ukr�n
Ter�lete: 62 050 km²
3 legnagyobb szigete:
>> Spitsbergen (39 000 km²),
>> Nordaustlandet (14 600 km²),
>> Edgeoy (5000 km²).

Viszonylag id�s szigetcsoport, a viking kor elej�n m�r biztos, hogy l�tezett �s lakott ter�let volt. A szigetcsoport term�szeti sz�ps�geir�l, v�ltozatos �l�vil�g�r�l h�res, hagyom�nyos ipar�ga a hal�szat. A szigetek l�tk�p�re a hegycs�csok, szikl�k, v�dett �bl�k jellemz�k. Legmagasabb hegye az 1161 m�ter magas Higravstinden Austvågøy�n. A tenger Lofotenn�l b�velkedik az �letben. Itt van a vil�g legnagyobb m�lytengeri korall�gya, a 40 kilom�ter hosszan elny�l� Røst. A szigetcsoporton sok tengeri sas �s kormor�n, illetve egy�b tengeri madarak milli�i �lnek. Sok  vidra �s  r�nszarvas is �l a szigeteken. A t�l Lofotenen a sarkk�r�n t�li fekv�s�hez k�pest nagyon enyhe �s enn�l nagyobb pozit�v h�m�rs�kleti anom�lia a sz�less�gi fokhoz k�pest nincs is a F�ld�n. A szigetcsoport az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pzi. B�rmilyen meglep�, erre a zord helyre j�rnak turist�k, specifikusan. Lofoten hegyeit alpesi st�lus� gerinceik, cs�csaik �s gleccsereik vonz�v� teszik a hegy- �s sziklam�sz�s kedvel�i sz�m�ra, b�r az itteni hegyek nem emelkednek 1200 m�tern�l magasabbra. A legfontosabb hegym�sz�k�zpont Henningsvær Austvågøy�n. A hegym�sz�k leggyakrabban Austvågøya �s Moskenesøya hegyeit v�lasztj�k.

Wikip�dia percek:
N�pess�g: 24500 f�
Ter�lete: 1227 km²
F�bb szigetei:
>> Hinnøya d�li r�sze
>> Austvågøy (526,7 km²)
>> Gimsøya (46,4 km²)
>> Vestvågøy (411,1 km²)
>> Flakstadøya (109,8 km²)
>> Moskenesøya (185,9 km²)
>> Værøy �s Røst