Nord-Norge:
Nord-Norge egyike Norv�gia f�ldrajzi r�gi�inak, az orsz�g �szaki r�sz�t teszi ki. H�rom megye tartozik hozz�, ezek Norv�gia ter�let�nek mintegy harmad�t teszik ki: Nordland, Troms �s Finnmark. Nagyobb v�rosai d�lr�l �szakra haladva: Mosjøen, Mo i Rana, Bodø, Narvik, Harstad, Tromsø, Alta �s Hammerfest. Etnikailag vegyes ter�let, ahol nem csak norv�gek �lnek, hanem a bennsz�l�tt sz�mik, a kvenek n�ven ismert norv�giai finnek �s orosz k�z�ss�gek is. A ter�let legnagyobb r�sz�ben domin�ns a norv�g nyelv. A sz�mik a bels� ter�leteken, illetve Finnmark fjordjai mellett �lnek. A finn nyelvet csak Finnmark keleti r�sz�nek n�h�ny k�z�ss�ge besz�li.

Østlandet:
Egyike Norv�gia f�ldrajzi r�gi�inak, az orsz�g d�lkeleti r�sze. A k�vetkez� megy�ket foglalja mag�ba: Telemark, Vestfold, Østfold, Akershus, Oslo, Buskerud, Oppland �s Hedmark. A r�gi�t �szakon �s nyugaton hegyek hat�rolj�k, keleten a sv�d hat�r, d�len pedig Viken t�rt�nelmi r�gi�ja �s a Skagerrak-szoros. Hegyeinek legmagasabb cs�csa a 2649 m�teres Galdhøpiggen a Jotunheimen-hegys�gben: ez (Gr�nlandot kiv�ve) a legmagasabb pont a skandin�v orsz�gokban. A r�gi� leg�szakibb r�sz�n helyezkedik el Dovrefjell-hegys�g, Lillehammert�l �szakkeletre pedig a Rondane-hegys�g.

Sørlandet:
Egyike Norv�gia �t f�ldrajzi r�gi�inak, az orsz�g d�li r�sze. Sørlandet Skagerrak-szoros menti ter�leteit foglalja mag�ba. �sszter�lete 16 493 km². K�t megy�b�l �ll: Vest-Agder �s Aust-Agder. A k�t megye lakoss�g�nak mintegy 80%-a tengerpart ment�n lakik. A part norv�g viszonylatban meleg, a Skagerrak fontos f��tvonalai csatlakoznak hozz� �s gazdag hal�szhelyek vannak a k�zel�ben.

Trøndelag:
Egyike Norv�gia �t f�ldrajzi r�gi�inak, az orsz�g k�z�ps� r�sze. K�t megye tartozik hozz�: Nord-Trøndelag �s Sør-Trøndelag. A Trøndelag legnagyobb v�rosa Norv�gia els� f�v�rosa, Trondheim, Sør-Trøndelagban. A Trøndelagban besz�lt norv�g nyelvj�r�sra jellemz�, hogy elhagyj�k a sz�v�gi mag�nhangz�k egy r�sz�t.

Vestlandet:
Egyike Norv�gia �t f�ldrajzi r�gi�inak, az orsz�g d�li r�sz�nek atlanti-�ce�ni partvonal�n fekszik. A k�vetkez� n�gy megy�b�l �ll: Rogaland, Hordaland, Sogn og Fjordane �s Møre og Romsdal. A r�gi�ban 1,2 milli� ember �l. Legnagyobb v�rosa Bergen, a m�sodik legnagyobb Stavanger. A Vestlandet Eur�pa egyik legcsapad�kosabb ter�lete. Hegyvid�kein �tlagban 3500 millim�ter az �tlagos �ves csapad�k, de vannak �vek, amikor el�ri az 5000 millim�tert is. Bergenben �vente 2250 millim�ter csapad�k esik. A nedves �ghajlatot r�szben a Golf-�ramlat okozza, ami melegebb� is teszi a r�gi�t Norv�gia m�s ter�letein�l, ez�rt itt t�len is gyakoribb az es�, mint a havaz�s. A Vestlandetben �l a norv�g nyelv Nynorsk nyelvj�r�sa besz�l�inek t�lnyom� r�sze, a r�gi� lak�inak 56%-a azonban itt is az elterjedtebb Bokmål nyelvj�r�st besz�li.

Nyugati part:
A m�ly �s keskeny fjordok meredek hegyoldalak k�z�tt kanyarognak, a hegyek magas�b�l k�pr�zatos v�zes�sek z�dulnak al�. Felt�tlen�l el kell l�togatnia Bergen �s Stavanger v�rosaiba is, ahol egym�s mellett �li �let�t a k�l�nf�le sz�n� elb�v�l� fah�zakb�l �ll� �v�ros �s a forgalmas kik�t�nek valamint az olajfeldolgoz� �zemeknek otthont ad� modern ipari negyed.

K�z�p-Norv�gia:
K�z�p-Norv�gia kulcsszerepet t�lt�tt be az orsz�g t�rt�nelm�ben. Az 1030-ban Stiklestadn�l zajlott csata fordul�pontot jelentett Norv�gia lakoss�g�nak kereszt�ny hitre t�r�t�s�ben. Nidaros, mai nev�n Trondheim, az orsz�g politikai, gazdas�gi �s vall�si k�zpontjak�nt m�k�d�tt, mindemellett a k�z�pkorban t�bb mint 400 �vig zar�ndokok �tic�lja is volt. Trondheimt�l keletre fekszik a rendk�v�l j� �llapotban fennmaradt b�ny�szv�ros, Røros. Az egyed�l�ll� templom�r�l �s n�h�ny sz�z elragad� fa�p�let�r�l nevezetes telep�l�st az UNESCO a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta.

�szak-Norv�gia:
�szak-Norv�gi�ban l�thatjuk a Lofot-szigetcsoport monument�lis sziklak�pz�dm�nyeit, a m�lyviz� fjordokat, a h�bor�totta hegycs�csokat, a harmatos r�teket �s a hatalmas s�ks�gokat. Tal�lkozhatunk itt �szak �slak�ival, a sz�mikkal. A Golf-�ramlat j�t�kony hat�s�nak k�sz�nhet�en Norv�gia partvid�k�re – �szaki fekv�se ellen�re – enyhe �ghajlat jellemz�.

D�l-Norv�gia:
A biztons�gos kik�t�k n�lk�l�zhetetlenek voltak a r�gi korok keresked�i �s hal�szai sz�m�ra, az �vek sor�n azt�n ezek a tengermell�ki mened�kek fokozatosan l�tfontoss�g� kereskedelmi �s kultur�lis k�zpontokk� alakultak �t. Ny�ron a helyi piacok b�velkednek gy�m�lcsben �s z�lds�gben, �s persze mindig kaphat� friss hal is.

Kelet-Norv�gia:
Kelet-Norv�gia v�ltozatos domborzattal b�szk�lkedhet. S�k sz�nt�f�ldek, lank�s r�tek �s a t�j f�l� magasod� hegyek egyar�nt jellemz�ek erre az orsz�gr�szre. Itt tal�lhat� a f�v�ros, Oslo, �s Norv�gia legr�gibb v�rosa, Tønsberg, valamint a legnagyobb norv�g t�, a Mjøsa, �s a legmagasabb norv�giai hegy, a Galdhøpiggen (2469 m�ter) is. Kelet-Norv�gia az orsz�g legs�r�bben lakott vid�ke, ig�nyes kultur�lis rendezv�nyek �s remek szabadt�ri programok sokas�g�nak helysz�ne. A t�rs�g nagy r�sz�t erd� bor�tja �s sz�mtalan t�val tal�lkozhatunk.