Eur�pa leg�szakibb, legkeskenyebb, �s leghosszabb �llama. Mintegy 150.000 apr�, szikl�s szigete van. Norv�gi�hoz tartozik a Jan Mayen-sziget (Norv�gia �s Gr�nland k�z�tt van), a Spitzberg�k (Svalbard, melynek 4/5-�t �lland� h� �s j�g bor�tja), a Bouvet-sziget az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n �s az I. P�ter-sziget a Csendes-�ce�non, ezen k�v�l pedig jogot form�l az antarktiszi Maud kir�lyn�-f�ldre is, ahol Troll nev� �lland� kutat��llom�s m�k�dik.
Hat�rai:
>> Ny-r�l �s D-r�l a Norv�g-tenger, az �szaki-tenger �s a Skagerrak,
>> �-r�l a Barents-tenger,
>> K-r�l Sv�dorsz�g, Finnorsz�g hat�rolja.

A 4,4 milli�nyi lakos 75%-a a 15 km sz�les partmenti s�vban �l, a ter�let bels� r�sze gy�ren lakott. A hegyvid�k nagyr�sze vidda, ami ritk�n lakott, sokszor teljesen lakatlan, term�ketlen fenns�kot jelent.

Felsz�ne:
A Kaled�niai-hegys�grendszer tagja a Skandin�v-hegys�g. Gr�nitb�l, z�ldpal�b�l, metamorf k�zetekb�l �p�l fel. A Lofoten-sziget hegygerincei is gr�nitb�l �p�lnek fel. A hegys�gben 2000 m feletti cs�csokat is tal�lunk ilyen a Glittertind, Snohetta, Galdhøpiggen. A Jeges-tenger fel� haladva a hegys�g fokozatosan alacsonyodik. �ri�s j�gmez�je a Josteldalsbreen �s a Jotunheimen. Eur�pa legnagyobb plat�gleccsere is itt tal�lhat�, a Svartisen-gleccser szem�ly�ben. A Grønligrotten m�szk�barlang a vil�g hideg �g�vi ter�leteinek legnagyobb barlangja.Norv�gia ter�let�nek 75%-a term�ketlen, mez�gazdas�gi termel�s az Osl�i- �s Trondheimi-medenc�ben valamint a fjordok partj�n zajlik. Itt b�z�t termesztenek, a Lofoten-szigeten rozst.

V�zrajza:
A foly�k r�videk, a sok csapad�k miatt b�viz�ek. Leghosszabb foly�ja a Glomma. Legnagyobb �s legm�lyebb tava a Mjøsa-t�. A Hornindalsvatn-t� 514 m m�ly �s ezzel Eur�pa legm�lyebb tava, b�r nem term�szetes �rtelembe v�ve t�, ugyanis egy hegyoml�st elszenved� fjord a Hornindalsvatn. Ha �t nem sz�moljuk bele, a Mjøsa Eur�pa legm�lyebb tava. Norv�gia legjellegzetesebb k�pz�dm�nyei a fjordok. A fjordok vize mindig 2-3 fokkal melegebb a k�rnyezet�n�l, a m�ly fjordok bej�rat�t ugyanis sziklak�sz�b�k magas�tj�k, �gy a Golf-�ramlat meleg vize behatol az �b�lbe, a m�lyebb r�tegek hideg vize viszont nem. M�ly �s nagy fjordja a Sogne-fjord �s a Hardanger-fjord. A belf�ldi sz�ll�t�s 2/3-da vizi �ton t�rt�nik.