Norv�gia mai alakj�t a j�gkorszak hat�rozta meg f�leg, amik a fent eml�tett f�ldt�rt�neti korokban zajlottak le t�bbnyire. Az utols� nagy eljegesed�s, a W�rm-glaci�lis kb. 12000 �vvel ezel�tt h�z�dott vissza, megfelel� �letteret teremtve ezzel az els� nom�doknak, de ez is holoc�n kezdete volt csak. A j�g munk�ja olyan glaci�lis formakincseket alkotott eg�sz Skandin�via ter�let�n, amik m�g mai is l�teznek, t�bbezer �vvel a kialakul�suk ut�n. Ilyen p�ld�ul a Finn-t�h�ts�g, a tunturik, Norv�gia tavai, valamint a h�res neves fjordok is, amik egy�rtelm�en a legszebb glaci�lis formakincsek.

- Wikip�dia percek

Az els� nom�d vad�sz-hal�sz embercsoportok nem sokkal ezut�n kezdt�k el ben�pes�teni a tengerpartot: a legr�gebbi norv�giai emberi telephelyet (Osl�t�l nyugatra) i. e. 10 400-ra dat�lt�k. I. e. 9300-ra el�rt�k a Skandin�v-f�lsziget �szaki r�sz�n lev� Magerøya sziget�t is. Az �szaki mezolitikus leletek a Komsa-, m�g a d�l-norv�giai k�eszk�z�k a Fosna-Hensbacka kult�r�hoz tartoztak. I. e. 7000 k�r�l a Fosna kult�r�t a Nøstvet kult�ra v�ltotta fel, amely m�r alkalmazkodott a meleged� �ghajlathoz, az erd�kh�z �s a d�l fel�l beteleped� �j eml�sfajokhoz.
A legr�gebbi norv�giai emberi maradv�ny i. e. 6 600-b�l sz�rmazik. I. e. 4000 k�r�l az itteni emberek m�r palaeszk�z�ket �s cser�ped�nyeket haszn�ltak, ismert�k a s�t, a sz�nt �s a b�rb�l k�sz�lt cs�nakot. A mez�gazdas�g i.e. 4000 k�r�l kezd�d�tt az Oslofjord k�rny�k�n. 2500-ra m�r sz�lesk�r�en elterjedt a zab �s �rpa termeszt�se, diszn�k, marh�k, kecsk�k �s birk�k teny�szt�se. Ebben a korban kezdtek megtelep�lni D�l-Norv�gia partvid�k�n a zsinegd�szes kult�ra n�pei, akik feltehet�en indoeur�pai nyelvet besz�ltek �s �gy a mai norv�g nyelv el�fut�rainak tekinthet�k.

Wikip�dia percek v�ge -

Norv�gi�ban k�r�lbel�l 2500 gleccser van, ezek az orsz�g ter�let�nek 0,7 sz�zal�k�t bor�tj�k. A glob�lis felmeleged�s eredm�nyek�nt az ut�bbi �vekben t�meg�vel ker�lnek napvil�gra r�g�szeti leletek, csak Oppland megy�ben k�tezer t�rgy „szabadult” a j�g fogs�g�b�l. �gy a gleccserr�g�szet az archeol�gia �n�ll� �g�v� v�lt, amelynek imm�r saj�t foly�irata is van: a Journal of Glacial Archaeology els� sz�ma tavaly novemberben l�tott napvil�got – olvashat� a ThorNews h�rport�lon.

Az Oppland megyei Lendbreen-gleccser zsugorod�s�nak k�vetkezt�ben ker�lt napvil�gra egy �si �t, amelynek ment�n elhullott lovak csontv�zai tan�skodnak arr�l, hogy milyen vesz�lyes v�llalkoz�s volt a hegyeken val� �tkel�s a k�korszakban. A r�g�szek vad�szeszk�z�k sokas�g�ra bukkantak, a leletek k�z�tt szerepel egy vaskori fanyel� k�s, ahogy korabeli keszty�k �s l�bbelik is. A gleccserek fogs�g�b�l „szabadul�” t�rgyak rengeteg ismeretet szolg�ltatnak a k�korszak ember�nek �letm�dj�r�l, �m mint a szakemberek r�mutatnak, a j�g olvad�sa igen gyors, ez�rt sietni�k kell, hogy id�ben �sszegy�jts�k �s konzerv�lj�k a t�rgyakat, miel�tt azok megsemmis�lhetn�nek az id�j�r�s hat�s�ra.

Forr�s: mno.hu [MA]