�szak-Eur�pa viszonylag k�s�n n�pes�lt be, a N�met-Lengyel s�ks�g �s a Jylland-f�lsziget fel�l �rkeztek germ�n t�rzsek. Lass� volt a n�pess�gn�veked�s, alacsonynak sz�m�tott a f�ld eltart�k�pess�ge. Els�dleges �lelemforr�st a tenger jelentette, ennek hat�s�ra a leteleped�s f�leg a partokra korl�toz�dott. 7. sz�zadban indultak a viking fosztogat�sok, �szak- �s �szaknyugat-Eur�pa kik�t�i nem voltak biztons�gban 300-400 �ven kereszt�l. Kr�nik�k �rnak arr�l, hogy val�sz�n�s�thet�en a vikingek voltak Amerika els� felfedez�i. X-XI. sz�zadban j�nnek l�tre az els� �llamalakulatok, majd a t�rs�g �llamaib�l k�l�nb�z� uni�k, perszon�luni�k alakultak. Ekkoriban vett�k fel az �szaki n�pek a kereszt�ny vall�st is. Norv�gia �s D�nia perszon�luni�ra l�p egym�ssal. 1357- 1524-ig tartott a Kalmari uni�, mely D�ni�t, Sv�dorsz�got �s Norv�gi�t t�m�r�tette mag�ban.

A k�z�pkor folyam�n dinamikusan n�ni kezdett Norv�gia lakosainak sz�ma, majd mikor a pestisj�rv�ny el�rtem az orsz�got, a lakoss�g k�tharmad�t elpuszt�totta. A XVI. sz�zadt�l gazdas�gi fellend�l�s indult meg, �l�nkebb lett a kereskedelem, amely f�leg a hal�szatb�l sz�rmaz� term�kek, �s a fakitermel�s, �s elad�son alapult. Norv�gia ekkoriban f�lperif�rikus orsz�gnak sz�m�tott, a kereskedelem ink�bb csak a d�li �s k�z�ps� orsz�gr�szt �rintette. 1814-ig tartott a perszon�luni�ja D�ni�val, majd a sv�dek tett�k r� kez�ket az orsz�gra, �s 1905 j�nius 7-ig Sv�dorsz�g r�sz�t k�pezte, ut�na megalakult a Norv�g Kir�lys�g. Az els� ipari forradalom gyakorolt igaz�n nagy hat�st a norv�g gazdas�gra. Megindult a vas�t�p�t�s, mely els�sorban a d�li �s k�z�ps� orsz�gr�szt �rintette, majd kiterjedt a bels� �s �szaki ter�letekre is. Fokoz�dott a vas�rc kitermel�s, �s feldolgoz�s, mely �jabb export cikket adott az orsz�gnak. A fejl�d� g�pipar lehet�v� tette, hogy a kitermelt f�t feldolgozva, k�szterm�kk�nt (pap�r, b�tor, cellul�z...stb.) export�lj�k. A m�sodik ipari forradalom tov�bb lend�tette a norv�g gazdas�got, megjelent az elektromoss�g. Az orsz�g b�velkedett nagy es�s� foly�kban, melyeken megindult a v�zer�m�vek �s v�zl�pcs�k �p�t�s. Ehhez m�g hozz�j�rult, hogy megjelentek a k�lf�ldi (n�metek, angolok) befektet�k is, akik �j munkahelyeket teremtettek, �s �j technol�gi�kat honos�tottak meg.1872-ben hozt�k l�tre az els� szakszervezeteket, a munk�sp�rt pedig 1887-ben j�tt l�tre. 1898-ban vezett�k be a f�rfiak sz�m�ra az �ltal�nos v�laszt� jogot, amit 1913-ban a n�kre is kiterjesztettek. Az I. Vil�gh�bor�ban Norv�gia semlegess�gi nyilatkozatot adott ki, ugyanakkor flott�ja nagy vesztes�geket szerzett a tengeralattj�r�k �s a tengerbe telep�tett akn�k miatt. A h�bor� Norv�gi�nak p�nzbeli hasznot is hozott azzal, hogy nagy flott�j�val kereskedelmet, fuvaroz�st folytatott. Ezt a j�vedelmet az idegen k�zben l�v� v�llalatok visszav�s�rl�s�ra ford�totta. A gazdas�gi v�ls�g Norv�gi�t is �rintette, amely sor�n sok bank t�nkrement, valamint a kereskedelemben is megmutatkozott. A '30-as �vek v�g�re �jabb gazdas�gi fellend�l�s indult meg. A II. Vil�gh�bor�ban Norv�gia ism�t semlegess�gi nyilatkozatot adott ki, de nem volt jelent�s�ge, hisz 1940. �prilis 9-�n a n�met er�k elfoglalt�k az orsz�got �s 1945-ig megsz�ll�si ter�let�k is maradt. 1949-ben bel�pett a NATO-ba, majd tenger alatti k�olaj �s f�ldg�z vagyon�t felfedezve tov�bb er�s�tette gazdas�g�t a kitermel�s�vel, �s �rt�kes�t�s�vel.