L�togat�s: M�jus 2. �s Szeptember 30. k�z�tt
Nyitvatart�s: 10:30-17:45
Id�pontfoglal�s (csak csoportoknak): +47 57 67 88 40
Email: urnes@stavechurch.com
Jegy�rak:
>> Feln�tt: 80 NOK
>> Csoportoknak (min. 15 f�): 70 NOK
>> Kedvezm�nyesek: 60 NOK
>> Csal�di: 190 NOK

Az Urnesi fatemplom olt�r�n egy vikinghaj� form�j�, k�z�pkori vas gyertyatart� �ll. Nem sokkal kor�bban k�sz�lt, mint maga a templom. T�bb mint 800 �ve �ll ott, ak�r mindennap ellophatt�k volna, de nem tett�k, ez�rt ma is a fjordok orsz�g�nak egyik legszebb eml�ke. Ha elid�z�nk el�tte, k�nnyen meg�rthetj�k a gyertyatart� eredeti jelent�s�t. A haj�n l�v� kilenc gyertya arra utal, hogy a „kereszt�nys�g f�nye” haj�val jutott Norv�gi�ba. Ezen nincs mit csod�lkozni, hiszen Norv�gi�ba minden haj�val �rkezik. A Krisztusi �zenetet hoz� haj�ban azonban van valami k�l�nleges. Fed�lzet�n nem misszion�riusok, hanem vikingek tart�zkodtak. A haj� viking haj�. Az els� cselekedet�kre utal, amit Lindisfarne ellen k�vettek el. Lem�sz�roltak mindenkit �s kifosztott�k a szigetet. Amikor hazat�rtek, cselekedet�ket megk�rd�jelezt�k, vajon helyes volt e. Ezt jelk�pezi az urnesi gyertyatart�. A kereszt�nys�get Norv�gi�ba is kard �ltal kellett elterjeszteni, de voltak olyan f�lrees� r�szek, ahol m�g mindig a skandin�v hitnek h�doltak. Az egyike volt Urnes, ami a Sognefjord v�delm�t �lvezte. Egy darabig, hiszen ha nem �p�tettek templomot, j�tt a h�bor�. �gy sz�letett meg az Urnesi dongatemplom �s sok sz�z m�sik is. A legt�bb templom �tv�szelte a k�z�pkort, de az �jkort m�r nem, napjainkra k�zel 30 maradt bel�l�k.

Milyen is egy dongatemplom? Az ilyen �p�tm�nyekn�l ferde tart�pill�reket �s oszlopokat haszn�ltak tart�elemk�nt. A tart�pill�reket be�st�k a f�ldbe, �gy biztos�tva az �p�let stabilit�s�t. Ugyanakkor nem tudott v�dekezni a talajnedvess�gt�l. Kib�rt vele p�r sz�r �vet, de ezret m�r nem. Az Urnesi dongatemplom alatt, legal�bb egy kor�bbi templom pall�maradv�nyokat tal�ltak meg. A mai �p�let 1130 t�j�r�l sz�rmazik, �gy a vil�g legr�gebbi fatemploma. M�szaki szempontb�l remek fatemplom, ami k�vekkel van al�t�masztva, hogy a nedvess�g ne �rje el a f�t, de a tet�zet�n nincsenek s�rk�nyok. Az eg�sz templom n�gy talpgerend�n nyugszik, amik v�zszintesen nehezednek r� a k� talpazatra. A dongatemplomban nem a t�mj�n, hanem a ny�rfa illata �rad. Az oszlopf�k rom�nkori k�templomokra eml�keztetnek, hozz�juk hasonl�ak Rom�ban vagy m�s olasz v�rosokban tal�lhatunk. A rajtuk l�v� faragv�nyokon �llatok �s szimb�lumok tal�lhat�ak, valamint egy szent, akinek kil�t�t rejt�ly �vezi. De ott ahol nem kap f�nyt a templom, firk�lm�nyok vannak az �si hitvil�gukr�l. Ez egy tiszta �zenet, hogy a norv�gok mennyire ragaszkodtak �si vil�gk�p�kh�z. Az Urnesi templomban t�bb v�ltoztat�st vittek v�gbe, mint a t�bbibe. Kor�bban a h�v�k gyertyaf�nyn�l �lltak �s hallgatt�k a papot, de azt�n nagy ablakokat, sz�sz�ket �s padokat �p�tettek be. A reform�ci� idej�n lebontott�k a M�ria szobrot is, de azt figyelmen k�v�l hagyt�k, hogy annak tart�pill�r szerepe is volt, �gy amikor led�zerolt�k, a templom megd�lt. Sietve al�d�colt�k a dongatemplomot �s ezzel tov�bbi k�rokat okoztak.

A templom legjellegzetesebb r�sze a kor�bban e helyen �ll� templom bej�rata �s n�h�ny pall�ja. Pontosan sz�z �vvel volt id�sebb �s nem tudni, mi�rt bontott�k le. Amikor meg�p�tett�k az �jat, a r�gi r�szeit felhaszn�lt�k. A templom oldal�n viszont vannak �n�ll� alkot�sok. Ilyen p�ld�ul az a mot�vum, amit m�r csak urnesi st�lusnak neveznek. Ez az, amikor �lltai �s n�v�nyi mot�vumok egym�sba tekeredve alkotnak egy k�pet. A bej�rat baloldal�n egy ilyen k�p elevenedik meg. Egy szarvas az, n�v�nyekkel k�rbev�ve, ahogy egy s�rk�nnyal viaskodik. Ez egy utal�s a skandin�v hitvil�gra, amiben az Yggdrasil lobkoron�j�t egy szarvas legeli, t�rzs�t rohad�s em�szti, gy�kereit pedig s�rk�ny t�pi. A nyugati oromzaton ugyanez a jelenet van.

A norv�g partok ment�n veszedelmes volt a haj�z�s. Napokon �t kal�zokkal harcolt a leg�nys�g. A tengeren t�lt�tt sz�z nap ut�n a L�beckb�l indult kogge haj� befut Bergen kik�t�j�be. Egy haj�rakom�ny gabon�t �s s�rt hozott, �s ez�rt cser�be sz�r�tott t�kehalat �s halolajt visznek majd haza. A norv�giai Bergen v�rosa a 14. �s 15. sz�zadban a Hanza-sz�vets�g �trak� kik�t�je, a hatalmas keresked� birodalom legfontosabb k�lf�ldi t�maszpontja. A n�met keresked�knek saj�t lak�negyed�k �s rakt�r negyed�k volt. A n�met br�cke- h�d sz�b�l is ered a v�rosr�sz elnevez�se, Bryggen. A t�bb mint 300 h�zb�l �ll� telep k�l�n t�rv�nyek szerint m�k�d�tt. Az „udvarokat”, ahogy a h�zakat h�vt�k, l�becki keresked�k vezett�k. Mikor a n�met keresked�k Bergenbe j�ttek, m�r �lltak c�l�p�p�tm�nyek a kik�t� keleti oldal�n. A telep azt�n folyamatosan b�v�lt. Az udvaroknak h�zsz�m helyett, egy-egy figura az ismertet�jegy�k. A „rakt�rv�rosnak” megvannak a k�l�n t�rv�nyei, z�rt vil�gban �ltek itt az emberek. Minden nap hallal kell felt�lteni a rakt�rakat, amiket a Lofoten-sziget haj�sai hoznak irdatlan mennyis�gben. A munk�sok eg�sz nap halat tiszt�tanak, oszt�lyoznak �s csomagolnak. Sok k�zm�ves inas is szerencs�t pr�b�l Bryggenben. Egy�tt laknak a keresked� inasokkal, �k jav�tj�k a fah�zakat, l�d�kat �s hord�kat, amik halolajjal t�mve majd N�metorsz�gba haj�znak.

A bergeni, n�met keresked�telepet 1360-ban alap�tott�k, de a n�metek szigor�an �rzik a Hanza kereskedelem titkait. Itt kezdett�l fogva csak f�rfiak �ltek a telep szigor� t�rv�nyei szerint, ez pedig azt jelenti, hogy csak az �zletnek �lnek, n�tlens�get fogadva n�h�ny �vig, mivel csal�djuk a haz�jukban maradt. Persze ez csak elm�letben val�sult meg. K�zel 7000 keresked�, leg�ny �s inas k�nyszer�l ezen a sz�k helyen valamif�le kolostori �letre. Pont emiatt egy p�sp�k 1390-ben az elharap�dz� par�znas�g ellen h�b�r�g. A nyilv�nos bord�lyh�zak okozz�k az �gynevezett „erk�lcsi roml�st.” Az udvarok s�t�t �tj�r�iban gyakran ker�l sor er�szakos �sszecsap�sokra. Fegyvert viselni tilos ugyan, de ezt senki nem tartja be. Ezek a r�mh�rek sem t�ntor�tj�k el a fiatalokat – vagy pont ez�rt vonzza �ket – hogy Bergenben szolg�lj�k le inas�veiket. A Bryggenben tanult inasok k�z�l sokan futnak be sikeres keresked�knek, addig viszont neh�z sora van az alig 14 �ves fi�knak. Hat �vig dolgoznak a leg�nyvizsg�ig, honv�gyt�l �s megal�ztat�st�l szenvedve. Hajnali n�gykor r�ntja f�lre a leg�ny a tol�ajt�t, az inasok nem lehetnek kipihentek az apr� helyeken, r�ad�sul a h�ts� traktusban is b�z tolong, a sz�r�tott hal szaga mindenhol �rezhet�. A keresked� lakr�sze persze kifinomult �s d�szes. K�l�n dolgoz�szob�ja van, valamint csap�ajt� vezet le a ny�ri sz�ll�s�ra, ahol vend�geket fogadott. Ak�r asszonyokat, n�ket is.

Az inasokat kegyetlen pr�b�knak vetik al�, amikor jelentkeznek, hogy kisz�rj�k, ki nem val� a rakt�rtelepre. V�zbe dobj�k �s megvessz�zik �ket, hiszen a k�s�bbiekben sem lesz jobb soruk. �sszet�m�r�lve kell �lni�k a kasz�rny�ban, nappal dolgozni kell, t�len pedig megfagyni, t�zet gy�jtani, ugyanis tilos. Ez al�l kiv�tel a t�rsalg� helys�g, ahol az inasok �sszegy�lhetnek a kandall� el�tt. Minden udvarnak van ilyen helys�ge, egy hossz� nap ut�n itt vedelik a s�rt, a szab�lyzatot azonban rendszerint fel kell olvasni. „Az inasok ne cib�lj�k egym�s haj�t, �s ne verekedjenek! Senki se tegye fel a l�b�t az asztalra.” �m mindenekel�tt saj�t b�r�skod�s folyik itt. A v�tkesek nev�t fel�rj�k egy t�bl�ra, a p�c�z� bottal mutatnak r�juk. N�ha a „f�st�l�st” szably�k ki b�ntet�s�l, egy brut�lis szertart�st, ami hal�lt is okozott. A t�zel�t�r gerend�ira aggatj�k fel a b�n�s�ket, alattuk pedig begy�jtj�k a b�r�ket �s a szemetet. Bryggen ma Norv�gia egyik nagy turistal�tv�nyoss�ga. Minden szezonban 180 luxuskir�ndul� haj� ejti �tba az �szaki fok fel� tartva. �gy azt�n tov�bb �lnek a nyers, Hanza f�rfit�rsadalom szok�sair�l sz�l� t�rt�netek.

�vente egyszer, az egykori Rørosi b�ny�szok kilovagolnak a hegyek k�z� a sv�d hat�r k�zel�be. Ezen a helyen kezd�d�tt el minden az 1644-es esztend�ben. Egy sz�szorsz�gi b�ny�sz el�sz�r �get ki r�z�rcet. K�nszag terjeng a leveg�ben. Røros lassank�nt a k�z�p-norv�giai r�zb�ny�szat k�zpontja lesz, s k�rny�k�n sz�mos r�zb�ny�k nyitnak. 1977-ben z�rj�k be az utols�t is. A b�ny�szok �ltal�ban egyszer� fah�zakban laknak. Egyre t�bben j�nnek Rørosba Sv�dorsz�gb�l, �s els�sorban a tapasztalt n�met munkaer�k Sz�szorsz�gb�l. Lovakkal �s kord�llyal viszik a k�zeteket a b�ny�b�l a v�rosba, az erre a c�lra ki�p�tett utakon. Vizet vezetnek a v�rosba az olvaszt� felvon�ihoz �s szivatty�ihoz. A k�zelben egy m�hely tal�lhat�, ahol kalap�csokat, b�ny�szv�s�ket, lap�tokat kov�csolnak, �s kord�kat jav�tanak. Ma �ri�si vasszegeket k�sz�tenek itt hagyom�nyos m�don.

A t�z lerepeszti a k�zetet, elv�lasztja az �rt�kes r�z�rct�l. �ri�si medd�h�ny�k keletkeznek, �rt�ktelen k�zetmarad�kb�l, ami a ki�get�skor megmarad. A legenda szerint egy rørosi paraszt 1644-ben egy hatalmas, ez�st�s k�vet tal�lt a hegyekben. Az � port�ja k�r�l, a gazdas�gi �p�letekn�l �p�tik fel a munk�sok hut�ikat. Ez a legr�gebbi birtok a v�rosban, csal�di ereklye nemzed�kek �ta. A r�zm�vel�s elterjed�se �ta az asszonyok dolgoznak a f�ldeken, m�g a f�rfiak lent, a b�ny�kban dolgoznak. A rørosiak a zord t�l dermeszt� hidege ellen �gy v�dekeznek, hogy f�vel ben�tt f�lddel �s ny�rfak�reggel fedik be a h�zuk tetej�t. Alapj�t megfaragatlan k�vekb�l rakj�k. Sok h�z k�zel 300 �ves, ezek m�r a m�zeum r�szei. Rørosban ritk�n volt b�ke, mivel a r�z idecsalogatta a sv�deket, akik olykor rajta�t�ttek a telep�l�sen.

A b�ny�szok �lete nem volt k�nny�, a b�ny�ban robotoltak �hb�r�rt, otthon pedig a kicsi �s s�t�t, nyomor�s�gos h�zuk v�rta �ket. A hideg ellen t�zet gy�jtottak, de nedves id�ben a fa nedves volt �s korhadt. A f�rfiak gyakran szakm�nyban dolgoznak, k�t m�szakban. Az Olaf b�ny�ban 1977-ig fejtenek r�z�rcet dinamitos robbant�ssal. A XX. sz�zad elej�ig gyerekek is dolgoznak a t�rn�kban, �lsiket�t� l�rm�ban �s orrfacsar� b�zben robotolnak. Szabadnapjaikon a b�ny�szok asszonyaiknak seg�tenek a f�ldeken, hiszen �gy tudj�k eltartani a csal�djukat. A b�nyatulajdonosok �lete ennek az ellentettje, csupa d�nom-d�nom, botr�nyos pazarl�ssal telt. A r�zb�ny�k helyi int�z�i �ri h�zakban laknak, t�vol a t�rn�k f�stj�t�l �s b�z�t�l. Az igazgat� nem itt �l, csak id�nk�nt l�togat el a kisv�rosba. A h�z csak v�llalati sz�khely, homlokzat�n a b�ny�szat jelv�nyeivel. A v�ros szerkezete ma is megmaradt, h�en tan�skodik a k�t k�l�n vil�gr�l. Egyes rørosi h�zak �s gazdas�gok 1923 �ta m�eml�ki v�delem alatt �llnak. Ma m�r t�bb mint 80 �p�letr�l van sz�. Røros a t�rt�neti �p�tm�nyek meg�rz�s�nek sz�p p�ld�ja.

Alta sziklarajzait – melyekb�l m�r t�bb ezret tal�ltak - a becsl�sek szerint hatezer �vvel ezel�tt, azaz i.e. 4200-500 k�r�l rajzolt�k. A sziklarajzok �t k�l�nb�z� helysz�nen tal�lhat�ak, de csak egy, a legnagyobb lel�hely van nyitva a nagyk�z�ns�g r�sz�re. Csak 1972-ben fedezt�k fel �ket, majd 1985-ben ker�ltek fel az UNESCO list�j�ra. Alt�ban egy sz�nvonalas m�zeumot l�tes�tettek a bemutat�sukra, ahonnan a s�ta�tvonalak indulnak a szikl�khoz. Ezeket az �sv�nyeket fapall�kon alak�tott�k ki, hogy a s�r�l�keny n�v�nyvil�got ne taposs�k le a l�togat�k. A rajzok felsz�ni szikl�kon tal�lhat�ak, de ezek a szikl�k m�r valamivel t�volabb vannak a tengerpartt�l, mint a rajzok keletkez�se idej�n. A rajzokat kvarcit v�s�kkel v�st�k a gr�nitba. A ma l�that� v�r�s fest�ket m�r a muzeol�gusok ping�lt�k a k�pekre, de ezeket �gy ut�lag nem tartj�k m�r j� �tletnek, �gyhogy fokozatosan elt�vol�tj�k a fest�kr�teget.

A t�m�kat tekintve sok �llatfigur�t l�thatunk, �s jellemz�ek a vad�sz�-hal�sz� jelenetek is. Az �br�zol�sokb�l mindenesetre bizonyos, hogy a sziklarajzokat alkot� t�rzsek m�r tudtak haj�t �p�teni, vadat elejteni, nagyobb csorda r�nszarvast terelni, �s �llat�ldozatokat is bemutattak. Azt nem tudni, mi c�lb�l k�sz�ltek a rajzok, elk�pezhet�, hogy vall�si szertart�s r�szek�nt, de lehet, hogy csak m�v�szi �nkifejez�sk�nt. Magukon a rajzokon k�v�l szinte semmit nem tudunk a n�pcsoportokr�l, melyek akkoriban �ltek a vid�ken. Mivel eg�sz �szak-Eur�p�ban itt van a legt�bb �skori sziklarajz, val�sz�n�s�thet�, hogy Alta fontos k�zpont lehetett abban az id�ben.

L�togat�s: J�nius 1. �s Augusztus 31. k�z�tt
Nyitvatart�s: Id�pontot kell lefoglalni a hivatalos oldalon
Jegy�rak:
>> Feln�tt: 205 NOK
>> Gyerek: 110 NOK
Az �rak egyir�ny� �s return jegyekre is �rv�nyesek, maximum f� 165.
Az aj�nlat egy kombin�lt t�ra. Mag�ban foglalja a 270 m�terre a tengerszintt�l t�rt�n� kir�ndul�st a fjordon, valamint Skageflå tanya megl�togat�s�t. Az �tra a t�rafelszerel�s k�telez�, id�tartalma kb. 8 �ra.

Norv�gia hallat�n mindenkinek a fjordok jutnak esz�be. Sehol a vil�gon nincs m�g egy ilyen orsz�g, egyesek szerint maga a Paradicsom. Norv�gia valamennyi fjordja k�z�l a Geirangerfjord legh�resebb. A par�nyi telep�l�s Geiranger, Norv�gia legr�gebbi turisztikai c�lpontja. Legt�bben haj�val �rkeznek, r�vid id�re partra sz�llnak, eml�kt�rgyakat v�s�rolnak, de vannak, akik buszra sz�llva j�rj�k be a k�rny�ket. Sz�z �ve j�rnak ide a turist�k, de a falucska m�gsem v�ltozott meg. Persze van n�h�ny t�l nagy sz�lloda, eml�kt�rgyboltok, amib�l egy is sok, itt �ll a mer�sz �p�t�szeti megold�sokkal �p�lt Fjord M�zeum, de Geiranger ugyanaz maradt, mint volt. M�jus 17-�n, Norv�gia nemzeti �nnep�n a helyi lakosok felvonul�st rendeznek. Ezen mindenki r�szt vesz, fogj�k a hangszereiket, dr�ga n�pviseletbe b�jnak �s v�gadnak. Azt �nneplik, hogy 1814-ben ezen a napon v�lt k�l�n Norv�gia D�ni�t�l �s r�gz�tett�k a norv�g alkotm�nyt. El sem tudn�k k�pzelni, milyen itt az �let. Partjain �s a f�l�tt�k l�v�, magasan fekv� v�lgyekben m�r �tezer �ve vagy m�g r�gebben �ltek emberek. R�gi, elhagyott, de ism�t fel�j�tott tany�k tan�skodnak egy let�nt �letform�r�l, amelyet a term�szet sz�ps�ge �s a zord k�r�lm�nyek egyform�n meghat�roztak. Az elhagyatott tany�kat csak �sv�nyeken kereszt�l lehet megk�zel�teni. 250 m�ter magasban �jabb elhagyatott tanya tal�lhat�, a Skageflå, amihez hegyoldalba v�jt sziklal�pcs�k vezetnek. Egykori gazd�ja teljesen a maga ura volt, mert amit nem lehetett felcipelni, az nem is ker�lt fel ide.

R�gebben alig t�r�dtek az elhagyatott tany�kkal. Alkalmi szerelmesp�rok belev�st�k neveiket a r�gi fab�torokba, az olykor idet�vedt l�togat�k, turist�k mindent magukkal vittek szuven�rk�nt. Az �gy itt maradt, ami az itt lak�k nevei vannak felv�sve �s a d�tum, 1871. Skageflå-t restaur�lj�k ma m�r, k�zben pedig �jra is �p�tik, ahogyan egykor kin�zhetett. A k�lts�gek egy r�sz�t a Fjordbar�tok Egyes�lete int�zi, mert igen, a fjord feletti mag�nyos tany�kat �s azok �rt�keit �jra felfedezt�k. Az �p�t�anyagot persze nem �gy sz�ll�tj�k, mint r�gen, hanem helikopter seg�ts�g�vel. Ma m�r nem a szeg�nys�get �s a vil�gt�l val� elz�rk�z�st jelk�pezik, nem jelentenek szomor�s�got �s mag�nyt, mint egykor. T�rt�nelmi jelent�s�g� helysz�nekk� v�ltak, amik kultur�lis �r�ks�ggel b�rnak. A hegy �szaki oldal�n, Skageflåval szomsz�dos tanya, a Knivsflå. Ez a tanya m�r 100 �ve eln�ptelenedett, mert egy felette l�v� szikla leoml�ssal fenyegetett. A szikla ugyan a hely�n maradt, a Knivsflå pusztul�snak indult. A tanya ablak�b�l t�k�letes r�l�t�s van a H�t Testv�r-v�zes�sre. A v�zes�s h�t darab egym�st�l elk�l�n�lt �gb�l �ll, melyek a Møre og Romsdal megy�ben fekv� Stranda telep�l�s k�zel�ben �mlenek a Geirangerfjordba. Knivsflå tulajdonosa ma nagy odaad�ssal gondozza, �rzi a tany�t. N�ha l�togat�k is �rkeznek, 1993-ban a kir�lyi p�r �nnepelte itt �vfordul�jukat. Sonja kir�lyn� a vend�gk�nyvbe azt �rta, hogy „Itt fent fejedelmi a term�szet!”