Nordfjord
A Nyugat-Norv�gi�ban fekv� Nordfjord hihetetlen t�jainak t�k�letes kombin�ci�ja, t�rt�nelmi helysz�nei �s rengeteg sz�rakoz�si lehet�s�ge miatt k�zkedvelt. Nem sz�m�t, hogy milyen �vszak van, Nordfjord sz�mos l�tnival�t k�n�l, emellett lehet�s�g�nk van fjordk�r�li haj�kir�ndul�sokra, mely sor�n felfedezhetj�k annak leny�g�z� sz�ps�g�t. Ezen k�v�l sz�mtalan kir�ndul�s k�z�l v�laszthat a l�togat�, legyen az horg�szat, motorcs�nak�z�s, v�zis�z�s vagy �ppen vadv�zi evez�s. T�len �lvezhetj�k a s�el�s �r�meit a lejt�k�n �s gleccsereken. A k�rnyez� szigetek, hegyek �s erd�s�gek is felfedezhet�k aut�s- �s gyalogt�r�k alkalm�val, hogy megtekinthess�k a gy�ny�r� v�zes�seket, egy XII. sz�zadi kolostor romjait, valamint Norv�gia legmagasabb hegycs�cs�t, a Skål�t. Nordfjord gleccsert�r�kat is k�n�l, melyek sor�n elk�peszt� j�gk�pz�dm�nyeket l�thatunk.

Hardangerfjord
A vil�g harmadik legnagyobb fjordjak�nt sz�mon tartott Hardangerfjord �l�nk vid�ke miatt v�lt n�pszer�v�, melyet gyakran h�vnak Norv�gia Gy�m�lcs�skertj�nek az itt tal�lhat� sz�nes gy�m�lcsf�k �s kertek sokas�ga miatt. Sok turista m�jusban l�togat el ide, hogy l�ssa az alma-, szilva-, cseresznye- �s k�rtef�k vir�gz�s�t. A hatalmas fjord k�r�li kajakoz�son, cs�nak�z�son k�v�l a k�rnyez� vid�keket felfedezhetj�k aut�s-, gyalog- �s ker�kp�rt�r�k sor�n is, hogy megtekinthess�k az itt l�v� sz�mos term�szeti csod�t, mint Norv�gia legl�tv�nyosabb v�zes�s�t, a Vøringsfossen-v�zes�st. �rdemes megn�zni az olyan k�pz�dm�nyeket, mint a nagy t�meg� Folgefonna-gleccser �s a Trolltunga, a hatalmas szikla, mely egy hegyb�l ny�lik ki, biztos�tva ezzel egycsod�s term�szeti panor�m�t.

Lysefjord
Hab�r sok norv�g fjordn�l kisebb m�ret�, Lyseforden �vente 300,000 l�togat�t vonz. Ami ilyen k�l�nlegess� teszi a fjordot, az nem m�s, mint Preikestolen vagy „Sz�sz�k Szikla”. A Preikestolen sz�les fenns�kj�n �llva olyan adrenalinl�ketet kapunk, mint eddig m�g soha, hiszen k�zel 600 m�ter magasan tornyosul az �gbe a m�rhetetlen fjord f�l�. A Kjerag-hegy is egy kedvelt hely f�nyk�pez�si, hegym�sz�si �s b�zisugr�si lehet�s�gei miatt. Lysefjorden vid�ke t�bb t�rt�nelmi helysz�nt is k�n�l, ak�r a t�rt�nelem el�tti sziklarajzok Solbakkban, melyek Kr. e. 500-ban k�sz�lhettek. Ryfylk�ben megtekinthet�k egy rekonstru�lt �skori telep�l�st.

Sognefjord
Norv�gia legnagyobb fjordja szint�n sok sz�rakoz�st �s kalandot �g�r. Rengeteg n�pszer� l�tv�nyoss�g k�z�l v�laszthatunk, bele�rtve az urnesi dongatemplomot, a vikingfalvat Gudvangenben, Gudvangen „Var�zslatos Feh�r Barlangjait”, valamint az Aurlandsdalen v�lgyet, mely gyakran viseli a Norv�gia Grand Canyonja nevet le�rhatatlan sz�ps�ge �s v�ltozatos vadvil�ga miatt. Az idel�togat�k az �d�t� kalandok sz�les sk�l�j�b�l v�laszthatnak. Felsz�llhatnak a vil�g legmeredekebb vas�tj�ra, a Flåm vas�tra, mellyel �tzakatolhatnak a h�sapk�s hegyeken �s a zuhog� v�zes�sek mellett. Ezenfel�l l�tv�nyvas�ttal �s haj�val is k�rbe lehet utazni e hatalmas fjordot, illetve k�rny�k�t, Sognefjord legvadabb �s leggy�ny�r�bb vid�k�t, Nærøyfjordot is.

Forr�s: Hellovilag.hu [Kerekes Barbara �r�sa]

Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Park
A nemzeti park ter�let�n a fjellvid�k t�bb t�pus�t figyelhetj�k meg: nyugaton meredek form�k �s kop�r talaj jellemzi, keleten a m�szk�b�l �ll� hegyek jobban lekoptak a j�gkorszak sor�n �s term�kenyebb talajt biztos�tanak a n�v�nyek sz�m�ra. A nemzeti park legmagasabb cs�csa a 2286 m�ter magas Snøhetta. A park f� attrakci�ja a k�t vil�gh�bor� k�z�tt betelep�tett keleti p�zsmatulok �llom�nya, b�r ez nem szerepel a nemzeti park l�trehoz�s�nak indokai k�z�tt. �shonos viszont a vad r�nszarvas, a rozsom�k. A sarki r�ka �llom�nya 1990-ben kipusztult, de 2012-ben �jratelep�tett�k, egyel�re sikerrel. A ragadoz� madarak k�z�l jellemz� a szirti sas �s az �szaki s�lyom. A ter�leten gazdag maradv�nyait t�rt�k fel az �si r�nszarvasvad�szatnak. Megtal�lt�k a nyomait mind az �sott, mind az �p�tett csapd�knak, ker�t�seknek. A ter�leten n�pszer� a gyalogt�r�z�s. A legkedveltebb �ti c�l a Snøhetta 2286 m�teres cs�csa. A hegy l�b�n�l �nkiszolg�l� mened�kh�z tal�lhat�, amelynek kulcs�t Kongsvollban lehet �tvenni. A mened�kh�zat k�t-h�rom napos gyalogt�r�val lehet el�rni. A ter�let nyugati r�sz�n nagy sz�l �s sok csapad�k is nehez�ti a t�r�z�st.

Jotunheimen Nemzeti Park
Jotunheimen, neve egy�tt cseng a trollokkal �s �ri�sokkal, – melyet a k�lt� Aasmund Olavsson Vinje haszn�lt el�sz�r 1862-ben – Norv�gia legvadabb turisztikai l�tv�nyoss�ga. Sogndal �s Lom v�rosok k�z�tt, K�z�p-Norv�gi�ban helyezkedik el mintegy 350 km-re a norv�g f�v�rost�l. T�bb mint 60 gleccser�vel, sz�mtalan v�zes�s�vel, v�lgyeivel, m�ly tavaival val�ban szemet gy�ny�rk�dtet� l�tv�nyt ny�jt. A cs�csok t�bb mint 2000 m-rel ny�lnak a tengerszint f�l�, �s legt�bbj�ket ny�ron is h�foltok tark�tj�k. A hegys�gben tal�lhat� Skandin�via �s egyben Norv�gia legmagasabb cs�csa a Galdhoppigen is. De am�g a hegyig eljut az ember, fantasztikus t�jak v�rj�k, mor�nal�cok, v�lgyek, tavak, szurdokok �s patakok. A t�bb hetes �t alatt mened�kkomplexumok vannak kialak�tva a bakancsos t�r�z�k r�sz�re. Jeges t�jat k�vet a s�r� er�d �s a kedves patakocska, az id�j�r�s szesz�lyes, a magaslatokon van, hogy el�g a r�vidnadr�g, m�skor meg h�rom pulcsi is kev�s. T�li sportol�sokra, hal�szatra, vad�szatra �s gy�jt�get�sre van lehet�s�g, mintha csak �jra�ln�d az �s�k �let�t, mint egy modern nom�d.

Rohkunborri Nemzeti Park
L�trehoz�s�nak egyik f� c�lja az volt, hogy a Sørdalen kanyont �s az itt el�fordul� sarki r�ka �llom�ny�t v�delem al� helyezz�k. A nemzeti parkon �thalad a Nordkalottruta nev� nemzetk�zi t�ra�tvonal. Rohkunborri a sv�d hat�r ment�n helyezkedik el �s d�len, a sv�d oldalon a Vadvetjåkka Nemzeti Parkban folytat�dik. Mind�ssze 10 kilom�terre van d�lre az Øvre Dividal Nemzeti Parkt�l. Mag�ba foglalja Sørdalen kanyon-v�lgy�t, Geavdnjaj�vri nagy tav�t �s a n�vad� Rohkunborri hegyet. Az Altevatnet �s Leinavatn tavak a nemzeti park �szaki hat�r�t alkotj�k. A n�v�nyzet az alacsonyabban fekv� r�szeken lombhullat� sarki erd�, magasabban alpesi tundra. A ragadoz� eml�s�k k�z�l el�fordul a barna medve, a rozsom�k, az eur�zsiai hi�z �s a sarki r�ka, valamint a h�bagoly, �szaki s�lyom �s term�szetesen a lappok �ltal f�lvadon tartott r�nszarvas.

Saltfjellet-Svartisen Nemzeti Park
Ter�lete szerint ez a negyedik legnagyobb nemzeti park Norv�gi�ban. Kultur�lis �r�ks�ge, hogy a sz�mik megtelep�l�s�nek legr�gebbi eml�kei (�ldozati helyek, csapd�k, ker�t�sek) a 9. sz�zadb�l sz�rmaznak. A 16. sz�zad �ta rendszeres itt az �ltaluk folytatott r�nszarvasteny�szt�s. N�h�ny v�lgyben m�r a 19. sz�zadban megtelepedtek a norv�g parasztok. A park ter�let�n 15 mened�kh�z tal�lhat� turist�k sz�m�ra. Az Eur�zsiai hi�z �s a rozsom�k mindenfel� megtal�lhat� a ter�leten. A j�vorszarvas ink�bb a v�lgyekben �l. A Saltfjellet-Svartisen v�dett ter�let�nek t�jk�pe rendk�v�l v�ltozatos. A nyugati r�sz�l�n elhelyezked� Nordfjordt�l gleccsereken �s 1500 m�ter magas hegyeken kereszt�l a keleti term�kesz foly�v�lgyekig �s ny�lt fenns�kokig terjed. Keleten tal�lhat� a Saltfjellet hegyvid�ke. Itt tal�lhat� a nemzeti park legmagasabb hegye, az 1.751 m magas Ørfjellet. A park d�li r�sz�n halad �t az �szaki sarkk�r. A hegyvid�k uralkod� k�zete itt a m�szk�, ez�rt sz�mos karszt-barlang is tal�lhat� a nemzeti parkban.

Forr�s r�szben: Wikip�dia