Atlanterhavsveien
Atlanterhavsveien, azaz Atlanti-�ce�ni �t. Ez a k�l�nleges, nem mindennapi �t Eid�t�l vezet egy szigetcsoporton �t Averøyig, ami Møre og Romsdal megy�ben tal�lhat�. R�szben lakott szigeteken �s sziklak�pz�dm�nyeken halad �t, sz�less�ge 6 �s f�l m�ter, emelked�si sz�ge maximum 8 fokos. Az �t t�bb kisebb szigetre �s sziklacsoportra �p�lt, r�sze t�bb g�t, viadukt �s nyolc h�d, ut�bbi k�z�l a legjelent�sebb a Storseisundet-h�d. A rendk�v�li m�rn�ki kreativit�st 2005-ben “Az �vsz�zad norv�g konstrukci�ja” d�jjal ismert�k el. Maga a meg�p�t�s 12 �vbe telt, ez alatt 12 hurrik�nt kellett elviselnie. 122 milli� norv�g koron�ba ker�lt. Az �t a kultur�lis �r�ks�g r�sze, �s egyike a 18 Nemzeti �tvonalnak. Vezetni az Atlanti-�t ment�n olyan �rz�s, mint hint�zni a tengeren. A hull�mvas�t �rz�st er�s�tik a kanyarg�s hidak �s a fenomen�lis kil�t�s. A p�lya massz�v �s annak is kell lennie, hiszen Norv�gia vizei szesz�lyesek �s viharosak. Nem meglep�, amikor m�teres hull�mok csapnak �t az aut�p�ly�n, vagy �ppen a fej�nk felett. Egyszerre r�miszt� �s fens�ges.

Lærdalstunnelen
Lærdal alag�tja 24,5 km (15,2 m�rf�ld) hossz�. H�rom sz�nekkel gy�ny�r�en megvil�g�tott barlang osztja sz�t az alagutat n�gy r�szre annak �rdek�ben, hogy a vezet�k kev�sb� stresszesen tudjanak �thajtani rajta. Az �thalad�s az alag�ton k�r�lbel�l 20 percig tart. Mivel a sof�r�ket ment�lisan igencsak megterheln� egy ilyen hossz�s�g� alag�ton val� �thalad�s, ez�rt a tervez�s sor�n erre is gondoltak, ez�rt n�gy r�szre osztott�k az alag�t hossz�t n�gy pihen�hely kialak�t�s�val. amikor az alag�tban feh�r f�ny vil�g�t, akkor a pihen�helyek k�k �s s�rga f�nyekkel vannak megvil�g�tva, mely olyan hat�st kelt, mintha napf�ny s�tne ezeken a helyeken. Ezeken, a pihen�helyeken a sof�r�k meg�llhatnak, pihenhetnek �s felfriss�lhetnek egy kicsit, miel�tt �jra folytatn�k az �tjukat. Az alag�tban nem alak�tottak ki v�szkij�ratokat. T�z, vagy baleset eset�n sz�mos biztons�gi rendszab�ly l�p �letbe. "SOS" felirat� v�szh�v� telefonok lettek kihelyezve 250 m�terenk�nt, melyeken kereszt�l el�rhet�ek a t�zolt�s�g, rend�rs�g �s a ment�k k�zpontjai. A leveg� nagyfok� tisztas�g�t k�tf�lek�ppen biztos�tj�k: ventil�l�s �s �ntisztul�s seg�ts�g�vel. Nagy teljes�tm�ny� ventil�torok gondoskodnak arr�l, hogy a szennyezett, f�sttel teli leveg�t kijuttass�k a szell�z�ny�l�sokon kereszt�l a k�lvil�gba. A Lærdal-alag�t a vil�gon az els� olyan alag�t, melynek leveg�j�t egy l�gtiszt�t� er�m� seg�ts�g�vel tiszt�tj�k meg.

Trollok
Ez a vikingekt�l sz�rmaz� �rdekes kis figura �pp�gy hozz�tartozik Norv�gi�hoz, mint a kobold �rorsz�ghoz. R�ad�sul hisznek is a l�tez�s�kben. M�g �tjelz� t�bl�kon is jelzik �ket. A troll misztikus, olykor f�lelmetes l�ny. A skandin�v mitol�gi�ban antropomorf szerepl�, �m az irodalomban nagyon sok helyen jelenik meg k�l�nb�z� form�kban �s szerepekben. Ilyen lehet a gonosz, undor�t� orkszer� k�p vagy a primit�v, de emberszer� elk�pzel�s, amely szerint ezek a vad l�nyek f�ldalatti barlangokban �s hasonl� helyeken �lnek. A trollok az �szaki kult�rk�rb�l, a vikingekt�l �tvett jelens�g. A norv�g irodalom �s m�s m�v�szeti �gak a romantika �ta k�l�nb�z� m�dokon jelen�ti meg a trollokat, gyakran „bennsz�l�tt” fajk�nt, nagy f�lekkel �s orral. Innen ker�ltek be a trollok vil�gszerte a fantasyirodalomba �s a szerepj�t�kokba. A trollfigur�k igen gyakoriak a norv�g szuven�rek k�z�tt, valamint az erd�k vil�g�t �br�zol� k�peslapokon. Vannak �zletek, amik a trollok k�r� �p�tik fel a d�szleteket, c�mer�ket, image-�ket. Erdei �sv�nyeken, eldugott kisv�rosokban, az er�dkben vagy fjordok ter�let�n, s�t, m�g a nagyv�rosokban is, rengeteg troll szobor tal�lhat�. Ha tehetik, l�tv�nyoss�gait is a kis fick�kr�l nevezik el, l�sd Trolltunga (Trollok nyelve) vagy Trollstigen (Trollok �tja) �s Trollveggen (Trollok fala).