Atlanterhavsveien
Atlanterhavsveien, azaz Atlanti-óceáni Út. Ez a különleges, nem mindennapi út Eidétől vezet egy szigetcsoporton át Averøyig, ami Møre og Romsdal megyében található. Részben lakott szigeteken és sziklaképződményeken halad át, szélessége 6 és fél méter, emelkedési szöge maximum 8 fokos. Az út több kisebb szigetre és sziklacsoportra épült, része több gát, viadukt és nyolc híd, utóbbi közül a legjelentősebb a Storseisundet-híd. A rendkívüli mérnöki kreativitást 2005-ben “Az évszázad norvég konstrukciója” díjjal ismerték el. Maga a megépítés 12 évbe telt, ez alatt 12 hurrikánt kellett elviselnie. 122 millió norvég koronába került. Az út a kulturális örökség része, és egyike a 18 Nemzeti Útvonalnak. Vezetni az Atlanti-út mentén olyan érzés, mint hintázni a tengeren. A hullámvasút érzést erősítik a kanyargós hidak és a fenomenális kilátás. A pálya masszív és annak is kell lennie, hiszen Norvégia vizei szeszélyesek és viharosak. Nem meglepő, amikor méteres hullámok csapnak át az autópályán, vagy éppen a fejünk felett. Egyszerre rémisztő és fenséges.

Lærdalstunnelen
Lærdal alagútja 24,5 km (15,2 mérföld) hosszú. Három színekkel gyönyörűen megvilágított barlang osztja szét az alagutat négy részre annak érdekében, hogy a vezetők kevésbé stresszesen tudjanak áthajtani rajta. Az áthaladás az alagúton körülbelül 20 percig tart. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak, ezért négy részre osztották az alagút hosszát négy pihenőhely kialakításával. amikor az alagútban fehér fény világít, akkor a pihenőhelyek kék és sárga fényekkel vannak megvilágítva, mely olyan hatást kelt, mintha napfény sütne ezeken a helyeken. Ezeken, a pihenőhelyeken a sofőrök megállhatnak, pihenhetnek és felfrissülhetnek egy kicsit, mielőtt újra folytatnák az útjukat. Az alagútban nem alakítottak ki vészkijáratokat. Tűz, vagy baleset esetén számos biztonsági rendszabály lép életbe. "SOS" feliratú vészhívó telefonok lettek kihelyezve 250 méterenként, melyeken keresztül elérhetőek a tűzoltóság, rendőrség és a mentők központjai. A levegő nagyfokú tisztaságát kétféleképpen biztosítják: ventilálás és öntisztulás segítségével. Nagy teljesítményű ventilátorok gondoskodnak arról, hogy a szennyezett, füsttel teli levegőt kijuttassák a szellőzőnyílásokon keresztül a külvilágba. A Lærdal-alagút a világon az első olyan alagút, melynek levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg.

Trollok
Ez a vikingektől származó érdekes kis figura éppúgy hozzátartozik Norvégiához, mint a kobold Írországhoz. Ráadásul hisznek is a létezésükben. Még útjelző táblákon is jelzik őket. A troll misztikus, olykor félelmetes lény. A skandináv mitológiában antropomorf szereplő, ám az irodalomban nagyon sok helyen jelenik meg különböző formákban és szerepekben. Ilyen lehet a gonosz, undorító orkszerű kép vagy a primitív, de emberszerű elképzelés, amely szerint ezek a vad lények földalatti barlangokban és hasonló helyeken élnek. A trollok az északi kultúrkörből, a vikingektől átvett jelenség. A norvég irodalom és más művészeti ágak a romantika óta különböző módokon jeleníti meg a trollokat, gyakran „bennszülött” fajként, nagy fülekkel és orral. Innen kerültek be a trollok világszerte a fantasyirodalomba és a szerepjátékokba. A trollfigurák igen gyakoriak a norvég szuvenírek között, valamint az erdők világát ábrázoló képeslapokon. Vannak üzletek, amik a trollok köré építik fel a díszleteket, címerüket, image-üket. Erdei ösvényeken, eldugott kisvárosokban, az erődkben vagy fjordok területén, sőt, még a nagyvárosokban is, rengeteg troll szobor található. Ha tehetik, látványosságait is a kis fickókról nevezik el, lásd Trolltunga (Trollok nyelve) vagy Trollstigen (Trollok útja) és Trollveggen (Trollok fala).