Egy cseppnyi élő múlt |
Ország: Norvégia
Földrajzi régió: Østlandet
Fjord: Oslo-fjord
Rang: Főváros
Alapítás éve: 1049 [Sagák szerint]
Népesség: 634 463 fő
Népsűrűség: 3140 fő / km²
Népesség tendencia: Csökken
Etnikai összetétele: 70% feletti a norvégok aránya
Területe: 288,77 km²
Időzóna: UTC+1, nyáron UTC+2
Oslo az Oslo-fjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629m magas Kirkeberget.
Oslo története összekapcsolódik Angliájéval. A Snorre Saga szerint a várost III. Harald, II. Olaf, a későbbi Szent Olaf féltestvére alapította 1049-ben. 1066-ban megrohanta Angliát, hogy Hitvalló Edward halála után magának követelje a trónt. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, megölték a Stamford hídnál. Miután Harald hazatért, alattvalói hat évszázadon keresztül megtartották az Oslo nevet, mígnem 1624-ben IV. Keresztény dán és norvég király szerénytelenül elnevezte a várost Christianiának. 1814-ben Norvégia elszakadt Dániától, a kormány hivatalosan is norvégosította a nevet Kristianiára. Az új helyesírást is alkalmazni kellett, a polgárokat azonban megosztotta a kérdés, és viták lángoltak fel. 1924-ben a Parlament Oslo nevének visszaállításával rendezte a kérdést. A város nevét azóta is ezerféleképpen ejtik.
Oslo keleti városnegyedei mára multikulturális közösségeknek nyújt otthont. Az élet éppen annyira zajlik törökül, vietnamiul, urduul mint norvégul. Itt található a legtöbb etnikai vendéglő és üzlet, mecset és muzulmán szervezet. A város sok tekintetben megőrizte 19. századi arculatát. Könnyű sétával a főváros összes népszerű látnivalója megközelíthető.
Forrás: Nyitott szemmel: Skandinávia
|
Nevezetességek |
Az Oslo fjord szélén álló, nem túl szép, de óriási méretű Rådhuset a norvég főváros jelképe. A városháza jellegzetes két tornyának egyikén található Európa egyik legnagyobb órája, számlapjának átmérője 8,5 m. Ünnepekkor harangjáték hallatszik. 1933 és 1950 között épült. Érdemes megnézni az épületet díszítő N. Schiøll Szent Hallvard szobrát, Alfred Sealand Randevú a Vikán szoborcsoportját, és Anna Grimdalen a városalapító Harald Hårdråde király bronzszobrát.
A norvég Parlament, vagyis eredeti nevén; Storting kívülről jelentéktelen, belülről puritán épület, amely 1861 és 1866 között épült E. V. Langlet tervei alapján. A Nemzeti színházzal szemben, az Eidvolls Plass túloldalán álló épület nyáron hétköznapokon látogatható. A Storting Norvégia legfőbb törvényhozó testülete. Az egykamarás parlamentnek 169 tagja van, és négy évente választják pártlistás, arányos képviseleti rendszerben 19 többmandátumos választókörzetben.
Az Oslói székesegyház - Oslo Domkirke - 1100 óta a harmadik püspöki székesegyház a norvég fővárosban. Érdemes megnézni a székesegyház 1938-ban, Dagfin Werenskiold munkája nyomán készült bronz főkapuját, amely Krisztust ábrázolja. Az Osloi székesegyház belseje gazdagon díszített barokk a XVIII. századból, az oltár 1699-ből, a keresztelőkút 1719-ből, a királyi szék 1700-ból való. Érdemes vetni egy pillantást a díszes üvegablakokra is.
A Norvég Tengerészeti Múzeum gazdag kiállítási anyaggal várja a tengerészet iránt érdeklődőket. A gyűjteményben főként hajók makettjei szerepelnek, illetve néhány, különböző korokból származó és eltérő típusú hajó belseje is megtekinthető. A kiállítás sok érdekességet, újdonságot és információt tartogat. A múzeumhoz tartozó csónakházban kisebb halászcsónakokat, norvég és világ- és olimpia bajnok vitorlásokat is megcsodálhatunk. A beugró 60 NOK.
Az Akershus erőd (Akershus Slott og Festning) Norvégia legjelentősebb középkori erődje, amelyet V. Håkon Magnusson király építtetett 1300 és 1308 között. A várban lakott 1319 és 1380 között a király is. Az erőd napjainkban múzeumként működik, megtekinthető a királyi sírkápolna, ahol VII. Håkon király, Maud királyné, valamint Märtha trónörökösnő síremléke is helyet kapott. Az erőd udvarán, egy melléképületben található a norvég ellenállási múzeum. Beugró 70 NOK.
A Norsk Folkemuseum területén Norvégia különböző vidékeinek házait tekinthetjük meg. Az 1894-ben alapított múzeum főleg faházaknak ad otthont, de találunk itt egy XIX-XX. századi norvég városrészt és különböző kőépületeket is. A Néprajzi Múzeum 150 kiállított épülete gazdagon berendezett és teljes egészében bejárható. A szabadtéri múzeum legértékesebb látnivalója az 1200-as évekből származó árboctemplom, amelyet Golból hoztak. Beugró 110 NOK.
Az osloi Det Kongelige Slott 1825 és 1848 között épült Károly János uralkodó megbízásából H. D. Linstow tervei alapján. A király azonban még az épület befejezése előtt meghalt. Az oszlopos főbejárat 1905-ben VII. Håkon király trónra lépését követően készült. Az egyszerű külső megjelenés ellenére a palota belső termei meglehetősen díszesek. Körülötte 55 hektárnyi területen szép park terül el, amelynek egy része szabadon látogatható.
Oslo egyik legérdekesebb látnivalója a Néprajzi Múzeum szomszédságában található Viking hajómúzeum, a Vikingskipshuset. A gyűjteményben számos híres és díszes viking hajót állítottak ki, amelyek közül a leghíresebb az 1903-ban talált Osebergit. A leletet a síremlékek teszik egyedülállóvá, egy úrnőt és szolgálóját temették el 834-ben. Az ékszereket sajnos sírrablók elrabolták, a megmaradt leletek viszont gazdag forrást biztosítanak a kutatóknak. Beugró 50 NOK.
|
Közlekedés |
Légi közlekedés: Oslo Gardenmoen reptere 50-km-re a várostól északra található. A reptéri busz negyedóránként szállítja az utasokat a reptérről Oslo belvárosába, a menetidő 47 perc. Taxival is utazhatunk, ekkor az út 30 perc, gyorsvasúttal pedig 20.
Tömegközlekedés: Norvégiában dícséretre méltó a tömegközelekedés, bár a nagy távolságok miatt nem olcsó. Érdemes kihasználni az utazási kedvezményeket.
Vonat: A vasúthálózat Norvégia déli részén sűrű, és Osloból ágazik szét sugárirányban. Az Oslo-Bergen vasútvonalat a világ legszebb vasútvonalai között tartják számon. A legtöbb vasútszerelvény korszerű és kényelmes.
Metró: Az osloi metró neve T-bane, és rendkívül könnyen átlátható. 8 vonala van, 4 keletről, 4 nyugatról fut össze a városközpontban. A metrómegállókat T betűvel jelölik.
Busz és villamos: Oslo kiterjedt busz- és villamoshálózattal rendelkezik. Minden megállóban kifüggesztik a részletes menetrendet. Bizonyos útvonalakon éjszakai járatok is közlekednek. A buszok hajnali 4-től járnak.
Taxi: Taxit könnyű szerezni Osloban, a legegyszerűbb, ha felhívjuk a 023 23-as számot és a legközelebbi taxiállomásra irányítanak. A városban több taxiállomást is találunk, itt is foghatunk autót. A bejegyzett taxik a tetőn hordják a nyilvántartási számukat, amelyet kivilágítanak, ha az autó szabad.
Forrás: Nyitott szemmel: Skandinávia
|
|