Az Oslo fjord sz�l�n �ll�, nem t�l sz�p, de �ri�si m�ret� Rådhuset a norv�g f�v�ros jelk�pe. A v�rosh�za jellegzetes k�t torny�nak egyik�n tal�lhat� Eur�pa egyik legnagyobb �r�ja, sz�mlapj�nak �tm�r�je 8,5 m. �nnepekkor harangj�t�k hallatszik. 1933 �s 1950 k�z�tt �p�lt. �rdemes megn�zni az �p�letet d�sz�t� N. Schiøll Szent Hallvard szobr�t, Alfred Sealand Randev� a Vik�n szoborcsoportj�t, �s Anna Grimdalen a v�rosalap�t� Harald Hårdråde kir�ly bronzszobr�t.

A norv�g Parlament, vagyis eredeti nev�n; Storting k�v�lr�l jelent�ktelen, bel�lr�l purit�n �p�let, amely 1861 �s 1866 k�z�tt �p�lt E. V. Langlet tervei alapj�n. A Nemzeti sz�nh�zzal szemben, az Eidvolls Plass t�loldal�n �ll� �p�let ny�ron h�tk�znapokon l�togathat�. A Storting Norv�gia legf�bb t�rv�nyhoz� test�lete. Az egykamar�s parlamentnek 169 tagja van, �s n�gy �vente v�lasztj�k p�rtlist�s, ar�nyos k�pviseleti rendszerben 19 t�bbmand�tumos v�laszt�k�rzetben.

Az Osl�i sz�kesegyh�z - Oslo Domkirke - 1100 �ta a harmadik p�sp�ki sz�kesegyh�z a norv�g f�v�rosban. �rdemes megn�zni a sz�kesegyh�z 1938-ban, Dagfin Werenskiold munk�ja nyom�n k�sz�lt bronz f�kapuj�t, amely Krisztust �br�zolja. Az Osloi sz�kesegyh�z belseje gazdagon d�sz�tett barokk a XVIII. sz�zadb�l, az olt�r 1699-b�l, a keresztel�k�t 1719-b�l, a kir�lyi sz�k 1700-b�l val�. �rdemes vetni egy pillant�st a d�szes �vegablakokra is.

A Norv�g Tenger�szeti M�zeum gazdag ki�ll�t�si anyaggal v�rja a tenger�szet ir�nt �rdekl�d�ket. A gy�jtem�nyben f�k�nt haj�k makettjei szerepelnek, illetve n�h�ny, k�l�nb�z� korokb�l sz�rmaz� �s elt�r� t�pus� haj� belseje is megtekinthet�. A ki�ll�t�s sok �rdekess�get, �jdons�got �s inform�ci�t tartogat. A m�zeumhoz tartoz� cs�nakh�zban kisebb hal�szcs�nakokat, norv�g �s vil�g- �s olimpia bajnok vitorl�sokat is megcsod�lhatunk. A beugr� 60 NOK.

Az Akershus er�d (Akershus Slott og Festning) Norv�gia legjelent�sebb k�z�pkori er�dje, amelyet V. Håkon Magnusson kir�ly �p�ttetett 1300 �s 1308 k�z�tt. A v�rban lakott 1319 �s 1380 k�z�tt a kir�ly is. Az er�d napjainkban m�zeumk�nt m�k�dik, megtekinthet� a kir�lyi s�rk�polna, ahol VII. Håkon kir�ly, Maud kir�lyn�, valamint M�rtha tr�n�r�k�sn� s�reml�ke is helyet kapott. Az er�d udvar�n, egy mell�k�p�letben tal�lhat� a norv�g ellen�ll�si m�zeum. Beugr� 70 NOK.

A Norsk Folkemuseum ter�let�n Norv�gia k�l�nb�z� vid�keinek h�zait tekinthetj�k meg. Az 1894-ben alap�tott m�zeum f�leg fah�zaknak ad otthont, de tal�lunk itt egy XIX-XX. sz�zadi norv�g v�rosr�szt �s k�l�nb�z� k��p�leteket is. A N�prajzi M�zeum 150 ki�ll�tott �p�lete gazdagon berendezett �s teljes eg�sz�ben bej�rhat�. A szabadt�ri m�zeum leg�rt�kesebb l�tnival�ja az 1200-as �vekb�l sz�rmaz� �rboctemplom, amelyet Golb�l hoztak. Beugr� 110 NOK.

Az osloi Det Kongelige Slott 1825 �s 1848 k�z�tt �p�lt K�roly J�nos uralkod� megb�z�s�b�l H. D. Linstow tervei alapj�n. A kir�ly azonban m�g az �p�let befejez�se el�tt meghalt. Az oszlopos f�bej�rat 1905-ben VII. Håkon kir�ly tr�nra l�p�s�t k�vet�en k�sz�lt. Az egyszer� k�ls� megjelen�s ellen�re a palota bels� termei meglehet�sen d�szesek. K�r�l�tte 55 hekt�rnyi ter�leten sz�p park ter�l el, amelynek egy r�sze szabadon l�togathat�.

Oslo egyik leg�rdekesebb l�tnival�ja a N�prajzi M�zeum szomsz�ds�g�ban tal�lhat� Viking haj�m�zeum, a Vikingskipshuset. A gy�jtem�nyben sz�mos h�res �s d�szes viking haj�t �ll�tottak ki, amelyek k�z�l a legh�resebb az 1903-ban tal�lt Osebergit. A leletet a s�reml�kek teszik egyed�l�ll�v�, egy �rn�t �s szolg�l�j�t temett�k el 834-ben. Az �kszereket sajnos s�rrabl�k elrabolt�k, a megmaradt leletek viszont gazdag forr�st biztos�tanak a kutat�knak. Beugr� 50 NOK.