Stavanger az orsz�g harmadik legn�pesebb v�rosa, 2008-ban megkapta Eur�pa kultur�lis f�v�rosa c�m�t. L�tv�nyoss�gai k�z�l �rdemes felkeresn�nk �v�ros�t, mely a v�rosk�zpontt�l k�zvetlen jobbra fekszik, �s 17-19. sz�zadi faszerkezetes h�zair�l nevezetes. Itt tal�ljuk Stavanger d�mj�t is, a St. Svithun Cathedralt, melyet 1100 �s 13. sz�zad k�z�tt �p�tett�k angol-normann, g�tikus st�lusban. Maga a v�rosk�zpont kicsi �s hangulatos, sz�k utc�csk�k �s nyitott terek v�dik a g�pkocsi forgalomt�l. Kellemes t�r�kat tehet�nk Lysefjordenben. A turist�k legkedveltebb c�lpontjai a fjord f�l�tt f�l kilom�terrel f�gg� szikla, a Preikestolen �s a Kjeragbolten, mely 1000 m�terrel van f�l�tte a fjordnak. Stavanger m�zeumainak sor�b�l kiemelkedik az �v�rosban tal�lhat� Stavanger Museum, mely a r�gi Stavanger mindennapjaiba vezet be, amikor m�g a v�ros Norv�gia hering centruma volt. Nem messze a v�rost�l sz�mos alpesi k�zpontot tal�lunk, mely vonzza a s�elni �s snowboardozni v�gy�kat. Stavanger d�li partja ment�n homokos strand is fekszik, p�ld�ul a Sola.

Trondheim: A v�rost kereszt�lszeli a Nidelva-foly�, e ment�n r�gi rakt�rh�zak sorakoznak, amik c�l�p�k�n �llnak. A turisztikai k�zpont egy�rtelm�en az �v�ros, ahol megtal�lhat� az �rseki palota, a Kongsgaarden, valamint a Nidarosdom, ami Skandin�via egyik legnagyobb temploma. Itt tal�lhat� Szent Olaf s�rhelye is, ami k�zkedvelt zar�ndokhely a k�z�pkort�l kezdve napjainkig. Az �p�letegy�ttes g�tikus st�lusban �p�lt, a k�z�pkorban ez volt a norv�g kir�lyon koron�z� sz�khelye. A Trondheimfjord sok kis szigetnek ad otthont, de a legk�zkedveltebb kir�ndul�hely a Munkholmen. Ezen a szigeten benc�s kolostorok romjai tal�lhat�ak, egy hozz� tartoz� er�d�tm�ny �s b�rt�n, mind a k�z�pkorb�l. Amit m�g �rdemes felkeresni, az a Kristiansten Fortress �p�letegy�ttes, m�zeumkedvel�knek pedig a Ringve �s a Vitenskapsmuseet ny�jthat kikapcsol�d�st. El�bbi zenem�zeum, hozz� tartoz� parkkal �s arbor�tummal, ut�bbi pedig term�szett�rt�neti, r�g�szeti m�zeum, ahol lappokr�l �s vikingekr�l is b�ven tal�lunk inform�ci�t �s l�tv�nyos ki�ll�t�st.

Kristiansand: A v�ros sz�mos kultur�lis, zenei �s m�v�szeti fesztiv�l helysz�ne, minden �v j�lius�ban megrendezik a t�bbnapos Quart Fesztiv�lt, amely Norv�gia legnagyobb zenei rendezv�nye. Sz�mos m�zeum mes�l a helyi t�rt�nelemr�l �s a term�szeti nevezetts�gekr�l, p�ld�ul az Agder vagy a Kanon. A v�ros parkjai remek lehet�s�get ny�jtanak egy kis friss leveg� sz�v�s�ra �gy, hogy k�zben a helyieket is megismeri. Ilyen p�ld�ul a Ravnedalen Naturpark, ami egy apr� o�zis. Hasonl� a Baneheia t�ra�sv�ny, ahol a tavak apr�k, a f�k pedig magasak. A Dyreparken pedig egy �llatkert / �lm�nypark, �ttermekkel, csal�di programokkal. Odderoya �sv�nyei is �lm�ny lehet, hiszek akik megj�rt�k, mennyorsz�gnak emlegetik. Szabadt�ri programra a csoport Skjærgårdsopplevelser Sør-t javaslom, ami kicsit extr�mebb, mint egy sima cs�nak�z�s v�rosn�z�s. Az �si Oddernes templom az �p�t�szeti st�lusok kavalk�dj�t k�n�lja, ahogy a Christiansholm Fortress is.

Lillehammer: Az 1994-es t�li olimpiai j�t�koknak Lillehammer adott otthont �s ez l�tszik is a v�roson. Turisztikai elemeihez hozz� tartoznak az Olimpiai l�tes�tm�nyek, mint a Norwegian Olympic Museum, ami interakt�van mutatja be a sportokat, a Lysgårdsbakken, ami s� kifut� �s ugrat� is egyben, valamint az Olympiaparken, ami az akt�v sportol�k kedvenc helye lehet. Gyerekeknek is l�tv�nyos lehet, de a feln�ttekhez sz�l igaz�n. Lillehammer k�zpontja j�r�szt 19. sz�zadi fah�zakb�l �ll, sz�k utc�kb�l �s sz�les, vir�gos terekb�l. A v�ros fest�i k�rnyezetben fekszik, a Lågen-foly�, illetve a Mjøsa �szaki partj�n, �s hegyek veszik k�r�l, teh�t remek a bakancsos t�r�khoz is. Viszont egy figyelmeztet�s! A Mjøsa Eur�pa legm�lyebb term�szetes tava, �vatosan b�nni vele! De nem esett sz� a l�nyegr�l, a legnagyobb attrakci�r�l, amit a k�pen is l�thatott. Ez a Maihaugen. A k�pen is j�l l�tni, egy skanzenr�l van sz�, ami visszavisz az id�ben, megnyugtat �s egyszer�en csak sz�p, term�szet k�zeli, b�jos �llatokkal �s Norv�gia egyik leg�regebb fatemplom�val.