|
Spitzbergák |
|
 Norvég vikingek fedezték fel hajózásaik során, a XII. század elején, de az oroszok is ugyanezt állították, így évekig ment a vita, hogy ki formáljon jogot a szigetcsoport felett. Norvégia 1871-ben igényt nyújtott be rá, de Oroszország megvétózta. 1920-ig a terület senkihez nem tartozott, majd a Svalbardi Egyezménynek hála, Norvégia megkapja. Oroszoszrág azért nem maradhatott ki, ő is csatlakozott az Egyezményhez, ami jogot formált neki arra, hogy két szénbányát működtessen a fagyos szigetcsoporton, ezzel megalkotva állandó orosz településeket. Ennek geopolitikai okai voltak, de az ezredfordulóhoz érve az orosz települések elnéptelenedtek. Ez nem is csoda, hiszena Spitzbergák Norvégia, és Európa legészakibb földterülete. Három nagyobb szigetől áll, legészakibb pontja a Rossøya sziklazátony. Területének több mint felét gleccserek és hómezők borítják, növénytakarója nincs. Az örökös hó és fagy uralkodik e helyeken, sarkvidéki időjárása mégsem annyira hideg, hála az Észak-atlanti meleg tengeráramlásnak.
Wikipédia percek:
Fővárosa: Longyearbyen
Népesség: 2800 fő
Etnikum összetétele: 60% norvég, 40% orosz és/vagy ukrán
Területe: 62 050 km²
3 legnagyobb szigete:
>> Spitsbergen (39 000 km²),
>> Nordaustlandet (14 600 km²),
>> Edgeoy (5000 km²).
|
|
Lofoten |
|
 Viszonylag idős szigetcsoport, a viking kor elején már biztos, hogy létezett és lakott terület volt. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. A tenger Lofotennél bővelkedik az életben. Itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst. A szigetcsoporton sok tengeri sas és kormorán, illetve egyéb tengeri madarak milliói élnek. Sok vidra és rénszarvas is él a szigeteken. A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez képest nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. A szigetcsoport az UNESCO Világörökség részét képzi. Bármilyen meglepő, erre a zord helyre járnak turisták, specifikusan. Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják.
Wikipédia percek:
Népesség: 24500 fő
Területe: 1227 km²
Főbb szigetei:
>> Hinnøya déli része
>> Austvågøy (526,7 km²)
>> Gimsøya (46,4 km²)
>> Vestvågøy (411,1 km²)
>> Flakstadøya (109,8 km²)
>> Moskenesøya (185,9 km²)
>> Værøy és Røst
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Megnevezés: Norvég Királyság
Norvég vikingek fedezték fel hajózásaik során, a XII. század elején, de az oroszok is ugyanezt állították, így évekig ment a vita, hogy ki formáljon jogot a szigetcsoport felett. Norvégia 1871-ben igényt nyújtott be rá, de Oroszország megvétózta. 1920-ig a terület senkihez nem tartozott, majd a Svalbardi Egyezménynek hála, Norvégia megkapja. Oroszoszrág azért nem maradhatott ki, ő is csatlakozott az Egyezményhez, ami jogot formált neki arra, hogy két szénbányát működtessen a fagyos szigetcsoporton, ezzel megalkotva állandó orosz településeket. Ennek geopolitikai okai voltak, de az ezredfordulóhoz érve az orosz települések elnéptelenedtek. Ez nem is csoda, hiszena Spitzbergák Norvégia, és Európa legészakibb földterülete. Három nagyobb szigetől áll, legészakibb pontja a Rossøya sziklazátony. Területének több mint felét gleccserek és hómezők borítják, növénytakarója nincs. Az örökös hó és fagy uralkodik e helyeken, sarkvidéki időjárása mégsem annyira hideg, hála az Észak-atlanti meleg tengeráramlásnak.
Viszonylag idős szigetcsoport, a viking kor elején már biztos, hogy létezett és lakott terület volt. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. A tenger Lofotennél bővelkedik az életben. Itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst. A szigetcsoporton sok tengeri sas és kormorán, illetve egyéb tengeri madarak milliói élnek. Sok vidra és rénszarvas is él a szigeteken. A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez képest nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. A szigetcsoport az UNESCO Világörökség részét képzi. Bármilyen meglepő, erre a zord helyre járnak turisták, specifikusan. Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják.