A Skandin�v-hegys�g szimbolikus �llata a r�nszarvas (Rangifer tarandus) amely meg�l m�g Gr�nlandon �s a Spitzberg�kon is. Norv�gia d�li ter�letein, k�l�n�sk�ppen a Hardangervidda Nemzeti Parkban tal�lhat� meg. Test�t csokol�d�barna, fekete, illetve feh�ressz�rke sz�rzet bor�tja. Az agancs a legt�bb szarvasra jellemz�, �m a r�nszarvas k�l�nleges amiatt, hogy nemcsak a bik�knak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A r�nszarvasok testm�retei is igen k�l�nb�z�ek lehetnek: testhosszuk 120–220 cm, marmagass�guk 87–140 cm, testt�meg�k pedig 60-318 kg. Csapatokban, csord�kban j�r, s �gy vonul nyaranta az �szakabbra fekv� ter�letekre. A csapat vezet�je legt�bbsz�r egy �reg, tapasztalt n�st�ny. Nem v�logat�s, f�vek, levelek, l�gy sz�r� n�v�nyek, r�gyek, erdei gy�m�lcs�k, gomb�k, zuzm�k, szerepelnek �tlapj�n. Az eszkim�k m�g mindig az �si vad�szati m�dszert alkalmazz�k, kihaszn�lva a szarvasok gyenge l�t�s�t

A nagy n�v�nyev�k k�z�l megtal�lhat� itt a p�zsmatulok (Ovibos moschatus) is, ami m�r �vezredekkel ezel�tt kihalt, de a 20. sz�zad elej�n sikerrel �jratelep�tett�k Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Parkban. N�h�ny p�ld�nyukat szabadon engedt�k Sv�dorsz�gban, Rogen k�rny�k�n is. T�len nagyobb, ny�ron kisebb csord�kban v�ndorol megszokott �tvonalakon; a ter�leteihez ragaszkodik. T�pl�l�k�t (f�, s�s, zuzm�k) gyakran a h� al�l �ssa ki. Sz�lviharban a csorda tagjai egym�s fel� fordulnak, �sszedugj�k a fej�ket, �s lehelet�kkel meleg�tik egym�st. A h�mek l�tv�nyos rivaliz�l�sa miatt a faj meglehet�sen ismert: a k�t �llat lehorgasztott fejjel fut egym�snak olyan er�vel, amivel egy kisebb g�pj�rm�vet t�bb m�terre l�khetn�nek el. Ezt addig ism�tlik, am�g az egyik f�l meg nem h�tr�l. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g besorol�sa alapj�n a p�zsmatulok nem vesz�lyeztetett faj, ez�rt h�s�t eszik, bund�j�b�l gyapj�t sz�nek.

A barna medv�k (Ursus arctos) nem igaz�n hegyi �llatok, ink�bb az erd�s ter�leteket kedvelik, a hegyekbe csak alkalomszer�en mennek fel. A barna medve a gyakorlatban tipikus mindenev�; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az f�, gomba, gy�k�r, erdei gy�m�lcs, �ppen rovar, kiseml�s vagy szarvas m�ret� zs�km�ny. Ny�ron els�sorban n�v�nyeket, term�seket �s hagym�kat fogyaszt. T�pl�l�k ut�n kutatva el�szeretettel �ssa ki az �reglak� �llatokat, mint p�ld�ul az egereket, mormot�kat. T�bb esetben megfigyelt�k a barna medv�k kannibalizmus�t: f�leg az id�sebb h�mek hajlamosak arra, hogy felfalj�k a fiatalokat. A t�li nyugalmi id�szak a t�l elej�n kezd�dik, �s a helyi viszonyoknak megfelel� ideig tart. Legink�bb m�jus �s j�nius k�z�tt p�rzanak. A term�szetben k�r�lbel�l 25 �vet �lnek, �llatkertben azonban az 50 �ves kort is meg�rhetik.

A magas k�ris (Fraxinus excelsior) 20–40 m magas, lombhullat� fa. T�rzse karcs�, egyenes, lombozata laza, koron�ja nagy. A fiatal f�k koron�ja gy�r, �gaik meredeken felfel� t�rnek. Kor�n, m�g a lombfakad�s el�tt, t�bbnyire m�rcius–�prilisban, viszonylag r�vid ideig vir�gzik. Vir�gait a sz�l porozza be, ez�rt sok vir�gport termel. Term�sei t�len is az �gakon maradnak. Kedveli a meszes talajt. Er�sen t�panyagig�nyes, ez�rt m�retesebb p�ld�nyokat csak m�ly term�r�teg�, valamint lejt�hordal�k talajokon �rdemes �ltetni. A k�ves, szikl�s talajon j�l meg�l; k�z�phegys�geink egyes szurdokerd�iben, illetve meredek v�derd�ben f� fafajj� v�lt. F�ja �rt�kes: s�r�, kem�ny �s rugalmas. F�leg a b�toripar hasznos�tja. Vir�gpora er�sen allerg�n hat�s�.

A molyhos ny�r (Betula pubescens) �ltal�ban nem �ri el a 10 m�teres magass�got �s ritk�n haladja meg a 100 �ves kort. T�ve gyakran korhad�snak indul. �gy t�nik, hogy az �ce�ni �ghajlatot jobban kedveli, kimondottan kontinent�lis �ghajlat� vid�ken m�r nem fordul el�. A molyhos ny�r ny�r- �s f�zl�pokon �szak- �s K�z�p-Eur�p�ban honos, d�len legink�bb a hegyvid�keken fordul el�, 1600 m�ter magass�gig. Sz�mos v�ltozata van. Izland legelterjedtebb �shonos fafaja. A k�z�ns�ges ny�rhez hasonl�t, de koron�ja kev�sb� karcs�. A k�reg vil�gosbarn�s, helyenk�nt ez�stfeh�r is lehet, de a t�rzs als� r�sz�n nem tal�lunk rajta s�t�t sz�n�, repedezett, varas mez�ket, mint a k�z�ns�ges ny�rn�l. Levelei csak egyszer f�r�szes sz�l�ek, k�rvonaluk kerekdedebb. A molyhos ny�r a tart�san nedves, nyirkos, t�panyagban k�zepes, b�zisokban szeg�ny, savany� talajokat kedveli. A vir�gz�si ideje �prilis-m�jus k�z�tt van.

A norv�g partmenti erd�k nem csak t�level�ekb�l �llnak. A d�li r�szen, eg�szen a Trodheim-fjordig, a lombos erd�k domin�lnak. A f� fafajt�k a rezg� ny�r (Populus tremula) �s amelyek kisebbs�gi fajokk�nt el�fordulnak az alpesi z�na ny�rfaerdeiben is. Magass�ga 20 – 30 m�ter. Gy�k�rsarjakat k�pez. Koron�ja kezdetben igen laza, k�s�bb ink�bb k�p alak�, v�g�l g�mb�lyded vagy szab�lytalanul t�bb r�szre tagol�dik. T�rzse ritk�n egyenes, t�bbnyire kiss� hajlott. K�tlaki. A nyerstalajok ide�lis pion�r n�v�nye. A vil�gos fekv�st, a laza, t�panyagban gazdag talajt kedveli. A vir�gz�si ideje m�rcius–�prilis k�z�tt van.