T�nyez�i:
a, egyenl�t�t�l val� t�vols�g
b, tenger�raml�s
c, domborzat
d, akci�centrumok

Eur�pa 95%-a a m�rs�kelt �vben helyezkedik el, Norv�gi viszont r�szben a marad�l 5%-ba tartozik, ami a hideg �ghajlati �vben l�v� elhelyezked�s�t jelenti. A h�m�rs�kletet a besug�rz�s �s a bees�sei sz�gek hat�rozz�k meg. A besug�rz�s hat�rozza meg a naps�t�ses �r�k sz�m�t, ami a sarkk�r�k�n t�l annyit jelent, hogy ny�ron �jszaka is fent van a nap, t�len pedig nappal is s�t�t van, de ezeknek az id�szakoknak a hossza a sz�less�gi k�rt�l f�gg. Az ember azt gondoln�, hogy itt van a leghidegebb, de ez nem �gy van. Norv�gia leg�szakibb v�ros�nak, Lofotennek is az �vi k�z�ph�m�rs�klete 0^o felett van. Ennek a viszonylag kellemes h�m�rs�kletnek az okoz�ja a tenger�raml�s.

Tenger�raml�sok:
H�m�rs�kletet �s csapad�kmennyis�get befoly�solja, att�l f�gg�en, hogy meleg tenger�raml�s vagy hideg. Norv�gia partjait pedig az �szak-Atlanti meleg tenger�raml�s f�ti. Norv�gi�ra am�gy m�s tenger�raml�sok is hat�ssal vannak:
>> �szak-Atlanti tenger�raml�s - meleg -
>> Golf �raml�s - meleg -
>> D�l-izlandi �raml�s
>> �szak-izlandi �raml�s
>> Murman �ramlat
>> Nyugat-Spitzbergei �ramlat

A meleg tenger�raml�s sz�less�gi k�r�kh�z viszony�tva pozit�v anom�li�kat okoz, ez pedig n�veli az �ves csapad�kmennyis�get. A hideg tenger�raml�sok negat�v anom�li�kat okoznak, amik miatt kevesebb lesz az �vi csapad�k, r�ad�sul a fels� l�gt�megeket is leh�tik, ezzel cs�p�s hideget teremtve. Norv�gia Spitzberg�k ter�let�n ez�rt is lehetetlen a telep�l�sek l�trehoz�sa, hiszen az az �r�k j�g birodalma.

Domborzat:
A Skandin�v-hegys�g Eur�pa m�sodik legnagyobb l�nca, ter�lete pedig eg�sz Norv�gi�t bebor�tja. A n�pess�g emiatt a partvid�kekre k�nyszer�lt kialak�tani v�rosaikat, telep�l�seit, m�g az orsz�g belseje hegyekkel, v�lgyekkel, s�r� feny�erd�kkel tark�tott, gy�ny�r�, vadreg�nyes t�j maradt a maga �rintetlens�g�ben. De a Skandin�v-hegys�gnek m�s hat�sai is vannak. A hegys�g keleti oldal�n megfelel� h�m�rs�kleti param�terek mellett f�nhat�s �rv�nyes�l. A f�nhat�s r�viden a sz�l fel �s al�buk� folyamata, amit a hegys�geken v�gez el. Emiatt, az uralkod� nyugati szelek nem csak enyhes�get, hanem nedvess�get is sz�ll�tanak a norv�g partokra. Az �vi csapad�k helyenk�nt meghaladja a 2000 mm-t, m�g az es��rny�kban l�v� keleti oldalon csak a 450–550 mm-t, de az �vi csapad�k fele h� form�j�ban hullik.

Akci�centrumok:
Akic�centrumok a magas- �s alacsony l�gnyom�s� l�gk�ri k�pz�dm�nyek keletkez�s�nek �s gyakori elhelyezked�s�nek ter�lete. Norv�gia ter�let�n egy maximum �s egy minimum figyelhet� meg.

Izlandi minimum: Sarkvid�k fel�l �rkez� hideg + d�lr�l �rkez� meleg leveg� tal�lkoz�sa.
>> Ciklon, amikben meleg �s hideg frontok vannak (frontfelh�k).
>> Csapad�kot hoz mag�val.
>> Ny�ron h�ti, t�len f�ti a vid�ket.

�szaki-sarki maximum: A felhalmoz�d� hideg l�gt�megek �ltetik eg�sz �vben. Norv�gia �ghajlat�ra eg�sz �vben, Eur�pa �ghajlat�ra csak tavasszal �s �sszel gyakorol hat�st.
>> M�jus: fagyosszentek
>> �sz: korai fagyok

Mindezek miatt, Norv�gia ter�let�n h�rom k�l�nb�z� �ghajlat figyelhet� meg.
�szak-Spitzberg�k: �lland� j�gtakar�
�szak-Norv�gia: tundra
K�z�p-Norv�gi�t�l: �ce�ni szubpol�ris

�ce�ni szubpol�ris �ghajlat
H�m�rs�klet:
>> Legalacsonyabb havi k�z�ph�m�rs�klet: 1-10�
>> Legmagasabb havi k�z�ph�m�rs�klet: 6-14�
Csapad�k:
>> Egyenletes �ven bel�li eloszl�s jellemzi.
>> �sszel esik le a maximum, tavasszal a minimum.
>> �tlagos �vi �sszege 600-1200 mm.
Cirkul�ci�:
>> T�len tr�puson k�v�li nyugatisz�l-z�na,
>> Ny�ron pol�ris keletisz�l-z�na jellemzi.
N�v�nytakar�: feny�rek, t�zegl�pok

Tundra
H�m�rs�klet:
>> Legmagasabb havi k�z�ph�m�rs�klet: 0-10�
>> Legfeljebb h�rom h�nap k�z�ph�m�rs�klete emelkedik 0� f�l�.
Csapad�k:
>> Ny�ri maximum jellemz�.
>> �tlagos �vi �sszege < 250 mm.
Cirkul�ci�:
>> T�len tr�puson k�v�li nyugatisz�l-z�na,
>> Ny�ron pol�ris keletisz�l-z�na jellemzi.
N�v�nytakar�: t�rpecserj�k, p�zsitf�f�l�k, moh�k, zuzm�k, l�gysz�r� vir�gosok

�lland� j�gtakar�
H�m�rs�klet:
>> Legmagasabb havi k�z�ph�m�rs�klet 0� alatt van
Csapad�k:
>> Eg�sz �vben csek�ly.
>> �tlagos �vi �sszege 100 mm alatt van
Cirkul�ci�:
>> Eg�sz �vben pol�ris keletisz�l-z�na jellemzi.
N�v�nytakar�: nem �l meg semmi