Tényezői:
a, egyenlítőtől való távolság
b, tengeráramlás
c, domborzat
d, akciócentrumok
Európa 95%-a a mérsékelt övben helyezkedik el, Norvégi viszont részben a maradél 5%-ba tartozik, ami a hideg éghajlati övben lévő elhelyezkedését jelenti. A hőmérsékletet a besugárzás és a beesései szögek határozzák meg. A besugárzás határozza meg a napsütéses órák számát, ami a sarkkörökön túl annyit jelent, hogy nyáron éjszaka is fent van a nap, télen pedig nappal is sötét van, de ezeknek az időszakoknak a hossza a szélességi körtől függ. Az ember azt gondolná, hogy itt van a leghidegebb, de ez nem így van. Norvégia legészakibb városának, Lofotennek is az évi középhőmérséklete 0o felett van. Ennek a viszonylag kellemes hőmérsékletnek az okozója a tengeráramlás.
Tengeráramlások:
Hőmérsékletet és csapadékmennyiséget befolyásolja, attól függően, hogy meleg tengeráramlás vagy hideg. Norvégia partjait pedig az Észak-Atlanti meleg tengeráramlás fűti. Norvégiára amúgy más tengeráramlások is hatással vannak:
>> Észak-Atlanti tengeráramlás - meleg -
>> Golf áramlás - meleg -
>> Dél-izlandi áramlás
>> Észak-izlandi áramlás
>> Murman áramlat
>> Nyugat-Spitzbergei áramlat
A meleg tengeráramlás szélességi körökhöz viszonyítva pozitív anomáliákat okoz, ez pedig növeli az éves csapadékmennyiséget. A hideg tengeráramlások negatív anomáliákat okoznak, amik miatt kevesebb lesz az évi csapadék, ráadásul a felső légtömegeket is lehűtik, ezzel csípős hideget teremtve. Norvégia Spitzbergák területén ezért is lehetetlen a települések létrehozása, hiszen az az örök jég birodalma.
Domborzat:
A Skandináv-hegység Európa második legnagyobb lánca, területe pedig egész Norvégiát beborítja. A népesség emiatt a partvidékekre kényszerült kialakítani városaikat, településeit, míg az ország belseje hegyekkel, völgyekkel, sűrű fenyőerdőkkel tarkított, gyönyörű, vadregényes táj maradt a maga érintetlenségében. De a Skandináv-hegységnek más hatásai is vannak. A hegység keleti oldalán megfelelő hőmérsékleti paraméterek mellett főnhatás érvényesül. A főnhatás röviden a szél fel és alábukó folyamata, amit a hegységeken végez el. Emiatt, az uralkodó nyugati szelek nem csak enyheséget, hanem nedvességet is szállítanak a norvég partokra. Az évi csapadék helyenként meghaladja a 2000 mm-t, míg az esőárnyékban lévő keleti oldalon csak a 450–550 mm-t, de az évi csapadék fele hó formájában hullik.
Akciócentrumok:
Akicócentrumok a magas- és alacsony légnyomású légköri képződmények keletkezésének és gyakori elhelyezkedésének területe. Norvégia területén egy maximum és egy minimum figyelhető meg.
Izlandi minimum: Sarkvidék felől érkező hideg + délről érkező meleg levegő találkozása.
>> Ciklon, amikben meleg és hideg frontok vannak (frontfelhők).
>> Csapadékot hoz magával.
>> Nyáron hűti, télen fűti a vidéket.
Északi-sarki maximum: A felhalmozódó hideg légtömegek éltetik egész évben. Norvégia éghajlatára egész évben, Európa éghajlatára csak tavasszal és ősszel gyakorol hatást.
>> Május: fagyosszentek
>> Ősz: korai fagyok
Mindezek miatt, Norvégia területén három különböző éghajlat figyelhető meg.
Észak-Spitzbergák: állandó jégtakaró
Észak-Norvégia: tundra
Közép-Norvégiától: óceáni szubpoláris
|