A legink�bb hasznos�tott er�forr�sok:
term�f�ld: �sszef�gg�en csak a parti s�ks�gon �s a sv�d t�vid�ken alakult ki. A b�s�ges csapad�k kil�gozza a talajt, a sov�ny podzolt csak D�l-Sv�dorsz�gban �s D�nia K-i fel�ben v�ltja fel a term�kenyebb barna erd�talajt.
Konkl�zi� a sz�nt�k ar�ny�nak alakul�sa:
>> D�nia: 55%,
>> Finnorsz�g 7 %,
>> Sv�dorsz�g. 6%,
>> Norv�gia 2,5 %.
Konkl�zi�s birtokviszonyok:
>> D�nia, Sv�dorsz�g: 10-30 hekt�ros, k�zepes m�ret� parasztgazdas�gok
>> Finnorsz�g, Norv�gia: 12 hekt�ros, kism�ret� parasztgazdas�gok

erd�s�g: Izland csaknem teljesen f�tlan. D�nia lomberd�inek hely�t a sz�nt�f�ldek bor�tott�k el. Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g f�ban gazdag (bore�lis feny��v �s vegyes- �s lomboserd�). Az erd�k nagy r�sze a paraszts�g kez�ben van. A XIX.sz. v�g�n indult meg a cellul�z- �s pap�ripar fejl�d�se.

tenger: Er�sen csipk�zett partvonal jellemz�.
�szak-atlanti �raml�s hat�sa:
>> Tenger a norv�g partokn�l nem fagy be,
>> a Botteni- �s a Finn-�b�l viz�n azonban vastag j�gp�nc�l alakul ki.
Tengerhaj�z�s szempontj�b�l, Norv�gia kereskedelmi flott�ja a vil�gon 6. A vil�gkereskedelmi flott�j�nak csak 1/10-e az �szaki �llamok tulajdon�ban van. F�ld�nk leggazdagabb hal�szter�lete. A vil�g halzs�km�ny�b�l 6-7 %-kal r�szesednek. A kistestv�r, Izland els� a vil�gon. Kontinent�lis talpazat �sv�nykincseinek felkutat�sa: a selfelt 1965-ben szomsz�dos orsz�gok gazdas�gi �vezeteire osztott�k. Haj��p�t�s jelent�s r�szt foglal el ipar�ban, valamint a f�r�tornyok, amik az olajat b�ny�ssz�k ki Norv�gia vizeib�l.
V�zenergia: Norv�gia �s Sv�dorsz�gban jelent�s. F�ldr�sz�nk v�zenergi�ban leggazdagabb �llamai. Kiegyenl�tetlen es�sg�rb�j�, sebes foly�k s�r� h�l�zata alakult ki ezeken a ter�leteken. V�zer�m�vek �p�t�s�re Norv�gi�ban a legkedvez�bb az adotts�gok. Az elektromos�ram-termel�sb�l a v�zer�m�vek r�szesed�s�ben Norv�gia szinte teljesen, Sv�dorsz�g 40 %, Finnorsz�g 15-20 %.

olaj: 1970 �ta a m�lytengeri olajipar kulcsszerepet j�tszik a norv�g gazdas�gban. Az �szaki orsz�g ugyanakkor napjainkban m�r nem tartozik a vil�g 10 legnagyobb olajtermel� nemzet�hez. Az �szaki-tengeri lel�helyek kitermel�se napi 2 milli� hord�, szemben a 2001-es napi 3,3 milli�val. A kontinent�lis talapzat olajk�szlet cs�kken�s�nek az �teme 2013-ig az el�zetes becsl�sekkel ellent�tben gyorsabb lesz, g�zkitermel�s vonatkoz�s�ban viszont a 2009-2013 k�z�tti id�szakra 25%-kal magasabb hozamokat �s elad�st prognosztiz�lnak. �j term�szeti er�forr�sok ut�n kutatva elkezd�d�tt a Barents-tenger �s a Norv�g Arktikus szigetvil�g felt�rk�pez�se, ahol szak�rt�i v�lem�nyek szerint Norv�gia eddig fel nem fedezett er�forr�sainak k�tharmada lelhet� fel. Az Oroszorsz�ggal l�trej�tt egyet�rt�s a Barents tengeri t�rs�g hat�raira vonatkoz�an 30%-kal megn�velte Norv�gia tengeri ter�let�t.

sz�nes�rcek: Vas�rcb�ny�szatban Sv�dorsz�g Eur�p�ban vezet� szerepet j�tszik. Az �szaki orsz�gok sz�nes�rc - b�ny�szata eur�pai viszonylatban sz�mottev�ek.