Európa legészakibb, legkeskenyebb, és leghosszabb állama. Mintegy 150.000 apró, sziklás szigete van. Norvégiához tartozik a Jan Mayen-sziget (Norvégia és Grönland között van), a Spitzbergák (Svalbard, melynek 4/5-ét állandó hó és jég borítja), a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon, ezen kívül pedig jogot formál az antarktiszi Maud királynő-földre is, ahol Troll nevű állandó kutatóállomás működik.
Határai:
>> Ny-ról és D-ről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak,
>> É-ról a Barents-tenger,
>> K-ről Svédország, Finnország határolja.

A 4,4 milliónyi lakos 75%-a a 15 km széles partmenti sávban él, a terület belső része gyéren lakott. A hegyvidék nagyrésze vidda, ami ritkán lakott, sokszor teljesen lakatlan, terméketlen fennsíkot jelent.

Felszíne:
A Kaledóniai-hegységrendszer tagja a Skandináv-hegység. Gránitból, zöldpalából, metamorf kőzetekből épül fel. A Lofoten-sziget hegygerincei is gránitból épülnek fel. A hegységben 2000 m feletti csúcsokat is találunk ilyen a Glittertind, Snohetta, Galdhøpiggen. A Jeges-tenger felé haladva a hegység fokozatosan alacsonyodik. Óriás jégmezője a Josteldalsbreen és a Jotunheimen. Európa legnagyobb platógleccsere is itt található, a Svartisen-gleccser személyében. A Grønligrotten mészkőbarlang a világ hideg égövi területeinek legnagyobb barlangja.Norvégia területének 75%-a terméketlen, mezőgazdasági termelés az Oslói- és Trondheimi-medencében valamint a fjordok partján zajlik. Itt búzát termesztenek, a Lofoten-szigeten rozst.

Vízrajza:
A folyók rövidek, a sok csapadék miatt bővizűek. Leghosszabb folyója a Glomma. Legnagyobb és legmélyebb tava a Mjøsa-tó. A Hornindalsvatn-tó 514 m mély és ezzel Európa legmélyebb tava, bár nem természetes értelembe véve tó, ugyanis egy hegyomlást elszenvedő fjord a Hornindalsvatn. Ha őt nem számoljuk bele, a Mjøsa Európa legmélyebb tava. Norvégia legjellegzetesebb képződményei a fjordok. A fjordok vize mindig 2-3 fokkal melegebb a környezeténél, a mély fjordok bejáratát ugyanis sziklaküszöbök magasítják, így a Golf-áramlat meleg vize behatol az öbölbe, a mélyebb rétegek hideg vize viszont nem. Mély és nagy fjordja a Sogne-fjord és a Hardanger-fjord. A belföldi szállítás 2/3-da vizi úton történik.