|
Ősidőben kezdődött... |
Norvégia és a többi Skandináv ország mai területe, már az ősidőben elkezdett kialakulni, hatva ezzel egész Európára. Durván 3 milliárd évvel ezelőtt történtek meg az első lemezmozgások, amik az ősmasszívum kialakulásáért feletek. Ez három masszívumból állt, amik eltérő időintervallumokban keletkeztek és refrektáltak egymásra. Ez volt a Cseh, - és Eria masszívum, valamint a Balti pajzs és a Szarmata tábla, ami egész Észak-Európát felölelte.
Balti pajzs + Szarmata tábla:
>> 5 millió km2, fedett+fedetlen területek
>> 1 millió km2 fedetlen
>> ÉK-től Dny-i irányba 9 hegységképződés volt:
01. Katarchaida (3-3,2 milliárd éve):
hol: Murmanszk környékén
formakincs: gránit, gneisz
02. Saamida (2,5 milliárd éve):
hol: Kola-félsziget
formakincs: csillámpala, kvarcitok
03. Bello Morida (2-2,2 milliárd éve):
hol: Fehér-tenger körül
formakincs: szürke gneisz
04. Caneida (1,9-2 milliárd éve):
hol: Kazélia, Lappföld
formakincs: gneisz, gránit - 5km vastag kőzet -
05. Svekofenida (1,8 milliárd éve):
hol: Svédország, Finnország, Botteni-öböl, Mindz-partja
formakincs: gneisz
06. Hegotida (1,8 – 2 milliárd éve):
hol: Dél-Svédország, Göttenberg
formakincs: konglomerátumok
07. Gothida (1,4 milliárd éve):
hol: Gót
formakincs: átalakult agyagpala
08. Yotida (1,2 milliárd éve):
hol: Yamtlandi mélyedésnél
formakincs: homokkő
09. Tansland (950 millió éve):
hol: Oslói-medence
formakincs: homokkő, mészkő lerakódás
650 millió éve az egész terület eljegesedett, a külső erők pedig tillitet állítottak elő, ami a Norvégiára is jellegzetes moránáknak egy diagenizált változata.
|
|
...és az újidőben ért véget |
|
A két idő között azért jóval több minden történt, mint gondolnánk. Az óidőben geoszinklinárisok jönnek létre (mélytengeri üledék; agyag, agyagpala, vegyi eredetű mészkő) az ősmasszívumok között, szám szerint kettő.
01. Eria masszívum – Balti pajzs között:
Kaledón geoszinklináris ( Yapetus-óceán)
02. Balti pajzs- Angara között:
Uráli geoszinklináris ( É->D-i irányú)
Ordociumban a tenger transzpessziója, majd regressziója a jellemző, ami azt eredményezi, hogy a sekély tengerüledékek lerakódnak (pl.: mészkő, homokkő). Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a tenger elönti a területeket majd visszahúzódik, de nem egy hullám sebességével természetesen. Ez a következőket eredményezte:
>> Kaledón geoszinklinális feltöltődik
>> Szilúr-devaz határán felgyűrődik
>> Kaledón-hegységrendszer megszületik
Ez azért fontos, mert a Kaledón-hegységképződés egyik tagja lesz a Skandináv-hegység. A többi Norvágia szempontjából nem érdekes.
Középidőben lezajlanak a híresebb hegységképződések és a Tethys is ide-oda húzódik, de az újidő lesz az a pont, ahol Norvégiára újra változások várnak. Ez már egy korai időszak, újidő negyedidőszaka, a pleisztocén és holocén korok, amikor lezajlik fél Európában a 4. eljegesedés
Negyedidőszak: pleisztocén, holocén
>> Eljegesedés - Európa területének 60%-át beborította -
>> Londoni-medence, Temze, Rajna torkolatvidéke a határvonal
>> Cseh-medence északi előtere,
>> Kárpát-medence északi előtere,
>> Kijev vonala,
>> Voronyezstől fel az Ural középső részéig, Óka-folyó és Káma-folyó vidékéig,
>> Délre periglacális formakincsek: fagyékek, fagyzsákok, löszképződés
>> Alpok 90%-a jéggel borított
4. eljegesedés galciálisai:
>> Északtól az Alpokig: Günz, Mindel, Riss, Würm
>> Germán-Lengyel alföld: Estel, Elsten, Saale, Visztula
>> Kelet- európai síkság: Lichim, Moszkvai, Dnyepper, Valotoj
Végmorénák, ősfolyamvölgyek alakultak ki az eljegesedések folyamán! Norvégia ásványkincsei, formái és földrajza ennek hatására olyan ma, amilyen. Holocénben - ami 10000 éve volt kb. - , a jég kezd visszahúzódni, olvadni, felemelve ezzel országokat (lásd. Hollandia), kialakítva tóhátságokat (lásd. Finnország). Mindenhol otthagyta a nyomát, a mai napig láthatóak a negyedi eljegesedés környetkezményei.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Megnevezés: Norvég Királyság