650 milli� �ve az eg�sz ter�let eljegesedett, a k�ls� er�k pedig tillitet �ll�tottak el�, ami a Norv�gi�ra is jellegzetes mor�n�knak egy diageniz�lt v�ltozata.

A k�t id� k�z�tt az�rt j�val t�bb minden t�rt�nt, mint gondoln�nk. Az �id�ben geoszinklin�risok j�nnek l�tre (m�lytengeri �led�k; agyag, agyagpala, vegyi eredet� m�szk�) az �smassz�vumok k�z�tt, sz�m szerint kett�.
01. Eria massz�vum – Balti pajzs k�z�tt:
Kaled�n geoszinklin�ris ( Yapetus-�ce�n)
02. Balti pajzs- Angara k�z�tt:
Ur�li geoszinklin�ris ( �->D-i ir�ny�)

Ordociumban a tenger transzpesszi�ja, majd regresszi�ja a jellemz�, ami azt eredm�nyezi, hogy a sek�ly tenger�led�kek lerak�dnak (pl.: m�szk�, homokk�). Magyarra leford�tva ez azt jelenti, hogy a tenger el�nti a ter�leteket majd visszah�z�dik, de nem egy hull�m sebess�g�vel term�szetesen. Ez a k�vetkez�ket eredm�nyezte:
>> Kaled�n geoszinklin�lis felt�lt�dik
>> Szil�r-devaz hat�r�n felgy�r�dik
>> Kaled�n-hegys�grendszer megsz�letik

Ez az�rt fontos, mert a Kaled�n-hegys�gk�pz�d�s egyik tagja lesz a Skandin�v-hegys�g. A t�bbi Norv�gia szempontj�b�l nem �rdekes.

K�z�pid�ben lezajlanak a h�resebb hegys�gk�pz�d�sek �s a Tethys is ide-oda h�z�dik, de az �jid� lesz az a pont, ahol Norv�gi�ra �jra v�ltoz�sok v�rnak. Ez m�r egy korai id�szak, �jid� negyedid�szaka, a pleisztoc�n �s holoc�n korok, amikor lezajlik f�l Eur�p�ban a 4. eljegesed�s

Negyedid�szak: pleisztoc�n, holoc�n
>> Eljegesed�s - Eur�pa ter�let�nek 60%-�t bebor�totta -
>> Londoni-medence, Temze, Rajna torkolatvid�ke a hat�rvonal
>> Cseh-medence �szaki el�tere,
>> K�rp�t-medence �szaki el�tere,
>> Kijev vonala,
>> Voronyezst�l fel az Ural k�z�ps� r�sz�ig, �ka-foly� �s K�ma-foly� vid�k�ig,
>> D�lre periglac�lis formakincsek: fagy�kek, fagyzs�kok, l�szk�pz�d�s
>> Alpok 90%-a j�ggel bor�tott

4. eljegesed�s galci�lisai:
>> �szakt�l az Alpokig: G�nz, Mindel, Riss, W�rm
>> Germ�n-Lengyel alf�ld: Estel, Elsten, Saale, Visztula
>> Kelet- eur�pai s�ks�g: Lichim, Moszkvai, Dnyepper, Valotoj

V�gmor�n�k, �sfolyamv�lgyek alakultak ki az eljegesed�sek folyam�n! Norv�gia �sv�nykincsei, form�i �s f�ldrajza ennek hat�s�ra olyan ma, amilyen. Holoc�nben - ami 10000 �ve volt kb. - , a j�g kezd visszah�z�dni, olvadni, felemelve ezzel orsz�gokat (l�sd. Hollandia), kialak�tva t�h�ts�gokat (l�sd. Finnorsz�g). Mindenhol otthagyta a nyom�t, a mai napig l�that�ak a negyedi eljegesed�s k�rnyetkezm�nyei.