�l, mint Marci Hevesen
A gazdas�g szerte a vil�gon v�ls�gban van, de ezt mintha elfelejtett�k volna megmondani a norv�goknak. „Valami rejt�lyes t�rt�nik Norv�gi�ban” – �llt a p�rizsi k�zpont� OECD (Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet) 2007-es jelent�s�ben. Hogyan �rte el a vil�gon az egyik legmagasabb �letsz�nvonalat az az orsz�g, amelyet alig h�rom �vtizede m�g „viszonylag szeg�ny”-nek min�s�tettek? Mik�zben szinte mindent „rosszul” csin�lnak. �ri�si az �llami szektor, amely a szabad piac k�pvisel�i szerint g�tolja a versenyt, az innov�ci�t �s a n�veked�st, dr�ga a munkaer�, �s nagyon er�sek a szakszervezetek, magasak az ad�k, b�s�gesen k�ltenek a szoci�lis h�l�ra, �s mindenkinek j�r nyugd�j. S�t mintha imm�nisak lenn�nek a vil�ggazdas�g jelenlegi �llapot�ra.

De mi�rt? A filoz�fia
A sanyar� m�ltban, a vil�gh�bor�k kor�ban rengeteg norv�g elemenk�lt otthonr�l, vagy k�lf�ld�n marad a h�bor�k lez�rta ut�n is. Akik maradtak, okosan gazd�lkodtak. Ha rekordterm�st arattak, nem �lt�k fel az eg�szet, nem pazarolt�k luxusra, hanem f�lretettek az elker�lhetetlen nehezebb id�kre. A purit�n �s messzemen�en egalit�rius norv�gok maguk�nak vallott�k azt, amit Skandin�vi�ban Janteloven (Jante t�rv�ny) n�ven ismernek. Ez az emberi magatart�s szab�lyait tartalmazza, �s nem kevesebbet mond ki, mint hogy „Ne hidd magad t�bbnek m�sn�l!”
A gazdas�gi tev�kenys�g ugyanilyen gyakorlatias volt, nagyr�szt gazd�lkod�s, hal�szat, erd�szet, pap�r- �s textilk�sz�t�s, �rusz�ll�t�s. Miut�n azonban a hollandok az orsz�g partjait�l d�lre hatalmas f�ldg�zmez�ket fedeztek fel a vizeikben, a norv�g vezet�k �gy v�lt�k, van �rtelme felt�r�sokat v�gezni az �szaki-tengerben. Az els� harminc k�t, amelyeket az 1960-as �vek k�zep�n f�rtak, sz�razak voltak. Egyes olajt�rsas�gok feladt�k, m�sok abba akart�k hagyni, �s a helyi pesszimist�k azt j�solt�k, hogy soha nem fognak olajat tal�lni. Azt�n 1969 szeptember�ben, egy �jjel a partt�l h�romsz�z kilom�terre l�v� Ekofisk-mez� egyik f�r��llom�s�nak vezet�je f�l kett�kor felh�vta a sz�razf�ldi f�n�k�t, �s azt mondta: – �bren van? �lj�n le gyorsan! Rengeteg olaj van minden�tt az �szaki-tengerben!

K�r�ltekint�, megfontolt n�p
A norv�gok m�sok hib�j�b�l tanult�k meg, hogyan nem szabad b�nni a v�ratlan aj�nd�kkal. A hollandok p�ld�ul a g�zkincs�kb�l sz�rmaz� bev�tel�ket elk�lt�tt�k k�l�nf�le szoci�lis juttat�sokra, ily m�don gerjesztett�k az infl�ci�t, �s csak keveset takar�tottak meg. 1962-ben D�nia eladta a k�s�bb felfedezett tengeri olajlel�helyek jogait egy helybeli haj�tulajdonosnak. A norv�gok elhat�rozt�k, hogy ha az �szaki-tenger gazdag kinccsel aj�nd�kozza meg �ket, azt „csal�di vagyon”-nak tekintik, amelyb�l mindenkinek r�szes�lnie kell. Nem szabad elherd�lni, elt�kozolni. Az olajt�rsas�gokkal folytatott t�rgyal�sok sor�n kik�t�tt�k, hogy Norv�gia r�szes�l a profitb�l, de a kock�zatokb�l nem v�llal �t. – Minden �j lel�hely k�zel �tven sz�zal�k�t megtartottuk – mondja Kåre Valebrokk, a vezet� p�nz�gyi lap, a Dagens Nœringsliv kor�bbi f�szerkeszt�je.

Norv�gia �rdekeinek �rv�nyes�t�s�re 1972-ben a Storting (parlament) megszavazta a Statoil l�trehoz�s�t, els� alkalmazottja �s �gyvezet� igazgat�ja pedig Arve Johnsen �gyv�d-k�zgazd�sz lett, aki akkor a Norsk Hydr�n�l dolgozott. A tengerparti Stavanger v�ros�ban l�v� �j irod�ja egy b�torozatlan, b�relt lak�s volt, ahol a hivatalba l�p�se ut�ni els� �jszak�t a padl�n, egy h�l�zs�kban dideregve, a t�likab�tj�val takar�zva t�lt�tte. Sokat kellett tanulnia. Johnsen �s egyre b�v�l�, harminc alattiakb�l �ll� csapata azonban hossz� t�v� tervekben gondolkozott. A tengerent�lra k�ldtek embereket az olajipar tanulm�nyoz�s�ra, oktat�kat b�ztak meg a fiatal norv�gok k�pz�s�vel, �s a Trondheim Egyetem m�szaki fakult�sa vir�gz�snak indult. – Az olaj�ri�sok nyom�ban, tanul� vezet�k�nt kezdt�k – mondta a Reader’s Digestnek. – Azt�n mi is be�lt�nk a vol�n m�g�. Csaknem negyven �v m�lva a Statoil Norv�gia legnagyobb v�llalata, negyven orsz�gban k�zel harmincezer alkalmazottal. Az orsz�g m�lytengeri olaj- �s g�ztechnol�gi�ja �lenj�r�, m�dszereit �s �j�t�sait – a „z�ld” g�z�zem� motorokt�l az ac�ln�l er�sebb pilles�ly� k�belekig – a vil�g minden t�j�ra export�lja.

Befektet�s
Az olaj- �s g�zkincs hozad�ka persze nem egyik napr�l a m�sikra �rt el minden norv�g port�j�ra. – Amikor �n 1983-ban idej�ttem, Oslo kis falu volt. Sz�gyen volt gazdagnak lenni. Akinek volt mit a tejbe apr�tania, rejtegette. K�r�lker�tett�k az �sz�medenc�j�ket – eml�kszik vissza a lengyel sz�rmaz�s� Nina Witoszek, aki kult�rt�rt�netet tan�t az osl�i egyetemen. H�sz �vvel ezel�tt a Storting hozz�j�rult, hogy a k�olajb�l sz�rmaz� �sszes bev�tel ne az �ves �llami k�lts�gvet�sbe ker�lj�n, hanem egy f�ggetlen vagyonalapba, amely azt r�szv�nyekbe �s k�tv�nyekbe fekteti, �s ily m�don tov�bbi j�vedelmet hoz, ezt azt�n jog�ban �ll elk�lteni. Mivel tov�bbi kutakat f�rtak �s az energia�rak emelkedtek, az ezredfordul� �ta az alap �s a befektet�sek profitja ugr�sszer�en n�vekedett. 2009 v�g�re 310 milli�rd eur�ra �rt�kelt�k, 39 milli�rd eur� negyed�ves hozammal. El�rejelz�sek szerint az �rt�ke meg fog dupl�z�dni a k�vetkez� n�gy �v folyam�n. Peter Warren, egy Osl�ban dolgoz� kock�zatialap-kezel� azt mondja, hogy amikor a t�zsd�k 2008 v�g�n �sszeomlottak, �k a legalacsonyabb �ron vettek r�szv�nyeket. – Nagyon okos emberek kezelik az alapot – mondja Warren.

Hozad�k
A j�vedelemb�l f�leg szoci�lis szolg�ltat�sok form�j�ban juttat az embereknek a korm�ny, melynek k�lts�gvet�si t�bblete van, nem szorul k�lcs�nre. – Rengeteg p�nzt takar�tottunk meg. Most m�r k�lthet�nk is – magyar�zta Roger Schjerva p�nz�gyminiszt�riumi �llamtitk�r. Az �llam gyakorlatilag ingyenes �s els�rang� oktat�st, eg�szs�g�gyi ell�t�st �s gyermekint�zm�nyeket biztos�t. Csek�ly a mag�nszektorbeli k�n�lat, �s val�j�ban nincs is sz�ks�g r�.

Az �llami nyugd�j ugyancsak garant�lt. M�g azok a h�zass�gban �l�k is kaphatnak ak�r �vi harmincezer eur�t, akik soha nem dolgoztak. N�gysz�zezern�l t�bben vannak, akik azt �ll�tj�k, hogy nem tudnak dolgozni, �k �llami rokkantnyugd�jat kapnak. Nem mindegyik�k �rdemli meg, de az orsz�g megengedheti ezt mag�nak. A siker egyik bizony�t�ka, hogy a hagyom�nyosan Nagy Testv�reknek tekintett sv�dek k�z�l sokan j�nnek, hogy viszonylag alantas munk�t v�gezzenek, p�ld�ul csaposk�nt vagy �p�tkez�seken dolgozzanak, mivel a felt�telek �s a fizet�sek is jobbak, mint Sv�dorsz�gban.

J� szerencse �s j� vezet�s egy�tt – de mit tanulhatunk t�l�k mi, t�bbiek? – Ha t�rt�netesen sok p�nz �ll a h�zhoz, alaposan fontoljuk meg, hogyan k�ltj�k el. �s mindenk�pp gondoljunk a k�vetkez� nemzed�kekre is – mondja Arve Johnsen. – Akn�zzuk ki a lehet� legjobban er�forr�sainkat, hossz� t�von az emberek jav�t szolg�lva.

�me, a rejt�ly megfejt�se.

K�olajtermel�, m�gis...
Norv�gia a vil�g egyik legjelent�sebb k�olaj- �s f�ldg�ztermel�je. Mindezek mellett kell� hangs�lyt fektet a meg�jul� energi�val kapcsolatos fejleszt�sekre is. Az �szaki �llam energiapolitik�j�t figyelve elmondhat�, hogy a k�vetkez� �vtizedekben ak�rmely' szektorra is helyezi a hangs�lyt – a nemzetk�zi k�z�ss�g cselekv�sk�ptelens�ge k�vetkezt�ben – mindenk�ppen energianagyhatalom lesz, �s ezzel kapcsolatban csak kev�s, �m ann�l jelent�sebb probl�mak�r marad. B�r a norv�g gazdas�g gerinc�t tov�bbra is a fosszilis energiahordoz�k �s olajsz�rmaz�kok kitermel�se �s exportja adja, Norv�gia a z�ldenergia-kivitel ir�ny�ba is l�p�seket tesz: 2018-ig �p�l ki, �s kezd energi�t sz�ll�tani egy 600km-es nagyfesz�lts�g� k�bel N�metorsz�g fel�, Hollandi�n kereszt�l. (Ez lenne a NorGer-�sszek�ttet�s.) M�s eur�pai orsz�gok is csatlakoztak m�r ilyen nagyteljes�tm�ny� k�belekkel a norv�g eloszt�h�l�zatra: D�ni�b�l, illetve az Egyes�lt Kir�lys�gb�l pedig mind Angli�b�l, mind Sk�ci�b�l indulnak ilyen �sszek�ttet�sek.

Energiatermel�s
Norv�gia teh�t tov�bbra is a vil�g egyik vezet� orsz�ga az energiatermel�sben, �s Eur�pa fontos ell�t�ja. Relat�v hatalm�t �s poz�ci�j�t tov�bb n�velik innov�ci�i �s megb�zhat�s�ga. Energiaipara k�tarc�, azonban a z�ldenergia el�t�rbe helyez�se tekintet�ben – k�l�n�sen ami az exportot illeti – egyel�re puszt�n haszon�lvez�, hiszen erre nem k�telezik egyezm�nyek �s a nemzetk�zi k�z�ss�g ilyen ir�ny� cselekv�sk�ptelens�ge folyt�n ez k�z�pt�von sem fog v�ltozni. Poz�ci��p�t�s�nek szempontj�b�l rendk�v�l j� id�ben j�tt az a n�met elhat�roz�s, hogy megsz�ntetik a nukle�ris energiatermel�st, hiszen �gy valamennyire a norv�g elektromos export f�gg�i lettek. A Norv�g Kir�lys�g geopolitikai �s geostrat�giai helyzete, valamint sz�vets�gesi kapcsolatai ugyanakkor hordoznak valamennyi k�dolt fesz�lts�get Oroszorsz�g amb�ci�ival szemben, azonban ezeket eddig siker�lt b�k�sen rendezni.

K�rnyezettudatos koncepci�k
Norv�gia arra k�sz�l, hogy egy �vtized m�lva csak olyan j�rm�veknek adjon forgalmi enged�lyt, amelyek nem bocs�tanak ki k�ros anyagot. Onnan n�zve, hogy az elektromos kocsik ar�nya n�luk a legmagasab m�r ma is, ez tal�n nem is olyan meglep�. Az orsz�g gazdags�g�t azonban ett�l m�g az biztos�tan� a k�vetkez� �vtizedekre is, ha m�shol nem pr�b�ln�k – olyan nagyon – a nov�g modellt k�vetni. Norv�gia c�lja az, hogy 2025-re az orsz�g j�rm�parkja �tt�rjen a nullaemisszi�s p�ly�ra. Ez�rt 10 �v m�lva m�r nem adnak majd ki enged�lyt �j j�rm�re, ha az nem elektromos hajt�s�. Olyannyira nem tudom�nyos-fantasztikus t�rt�net kezd�sorai ezek – �rta meg a Cleantechnica, hogy a pontos menetrendet a norv�g parlament Energia �s k�rnyezetv�delem �lland� bizots�g�nak eln�ke, Ola Elvestuen m�r be is jelentette.

2007-ben Jens Stoltenberg minisztereln�k tett javaslatot erre a l�p�sre, amellyel m�s gazdag orsz�gokat k�v�nnak hasonl� ir�nyba befoly�solni. A Munk�sp�rt egyik gy�l�s�n elmondott besz�d�ben Stoltenberg kijelentette, hogy az �vegh�zhat�s a vil�g legvesz�lyesebb k�rnyezeti probl�m�ja, �s Norv�gia is felel�ss�ggel tartozik az�rt, hogy cselekedjen. Mint mondta, 2050-re az �vegh�zhat�s� g�zok kibocs�t�s�t radik�lisan cs�kkenteni kell. A gazdag orsz�goknak sz�nsemlegess� kellene v�lniuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a k�rd�ses orsz�gok egy�ltal�n nem bocs�tanak majd ki. Azt azonban jelenti, hogy minden tonna �vegh�zhat�s� g�z kibocs�t�s�t ellens�lyozni kell a megfelel� cs�kkent�ssel m�shol. �gy j�het l�tre a kibocs�t�s-semlegess�g. Norv�gia a nemzetk�zi kl�ma�gyi er�fesz�t�sek �lharcosa lesz. Javaslata szerint 2050-ig Norv�gia v�llalja, hogy a korm�ny hangs�lyos int�zked�seket vezet be annak �rdek�ben, hogy a Kiot�i Egyezm�ny alapj�n megfogalmazott kibocs�t�si c�lok 10%-t teljes�tse 2012-ig �s 30%-�t 2030-ig. A statisztik�k szerint siker�lt is neki.

Sz�lenergia
Norv�gi�nak hat�rozott amb�ci�i vannak a part menti sz�lenergia kapcs�n is. Mik�zben az EU belefog ambici�zus terveibe a meg�jul�k fellend�t�se �rdek�ben, az olajban gazdag Norv�gia keresi annak lehet�s�g�t, hogy v�ltozatosabb� tegye energiatermel�s�t, �s olyan k�rnyezetbar�t elektromoss�ggal l�ssa el az eur�pai fogyaszt�kat, melyet hatalmas part menti sz�lfarmokon �ll�tana el�. Mik�zben az EU belefog ambici�zus terveibe a meg�jul�k fellend�t�se �rdek�ben, az olajban gazdag Norv�gia keresi annak lehet�s�g�t, hogy v�ltozatosabb� tegye energiatermel�s�t, �s olyan k�rnyezetbar�t elektromoss�ggal l�ssa el az eur�pai fogyaszt�kat, melyet hatalmas part menti sz�lfarmokon �ll�tana el�. A sz�lenergi�t �rint� tanulm�nyok szerint Norv�gia Portug�li�t k�vetve a m�sodik helyen �ll a part menti sz�lenergia lehet�s�geit illet�en. Az orsz�g teljes energiasz�ks�glet�nek 60%-�t fedezi meg�jul� forr�sokb�l, mely h�romszorosa az EU 2020-ra kit�z�tt c�lj�nak. A sz�lenergia mellett az orsz�gnak kiv�l� adotts�gai vannak a v�zenergia kiakn�z�s�ra, melynek m�r komoly m�ltja is van. Ilyen adotts�gok mellett Norv�gia seg�thet az EU kl�mac�ljainak el�r�s�ben.

Jelenleg egy vagy k�t terawatt�ra elektromoss�got sz�ll�tanak �vente az uni�ba, mely v�rhat�an n�vekedni fog a j�v�ben, annak ellen�re, hogy a korm�nynak nincs k�l�n�sebb c�lja ezzel kapcsolatban. A k�l�gyminiszter szerint a part menti sz�lenergia kiakn�z�sa el�tt m�g kih�v�sok �llnak, mivel a leg�g�retesebb ter�letek a m�ly �ce�nokon vannak, melyek igen bar�ts�gtalan k�rnyezetet jelentenek. Ezeken a ter�leteken els�sorban az �sz� turbin�k� a j�v�. M�r k�sz�ltek a technol�gi�val kapcsolatos bemutat� modellek, a k�vetkez� l�p�s, hogy nagy m�retben k�sz�ts�k el �ket, �s alkalmasak legyenek a k�m�letlen k�rnyezetben val� m�k�d�sre. A szak�rt�k szerint ennek megval�s�t�s�hoz m�g 10 �v sz�ks�ges. A m�sik kih�v�s az elektromos infrastrukt�ra megfelel� szintre emel�se, mely a becsl�sek szerint szint�n el fog tartani egy �vtizedik.