Huszon�t �vvel k�s�bb Adolf nem akart hib�zni, no meg a t�rk�pet �s a t�rt�nelemk�nyveket is szerette b�ng�szni: r�j�tt, hogy ha Norv�gia megint semleges marad (amint azt VII. Haakon kir�ly sietve kijelentette), az a Vaterlandnak megint nett� sz�v�s lesz. R�vid tan�cskoz�s a t�bornokaival, s 1940 �prilis�ban a n�metek bevonulnak D�ni�ba �s Norv�gi�ba, kv�zi megv�deni �ket egy francia-angol inv�zi�t�l. A norv�g hadsereg egyes alakulatai h�siesen ellen�llnak ugyan, de ez fix annyira el�g, hogy a Wehrmacht ne k�t h�t, hanem k�t h�nap alatt tegye r� a kez�t az orsz�gra. A horogkeresztes z�szl� kit�z�s�t k�vet�en a norv�g hadsereg gyakorlatilag megsz�nik: a pil�t�k �s a haditenger�szek egy r�sze fogja mag�t �s �tsz�kik Angli�ba, ahol be�llnak a sz�vets�gesek k�z� �s fegyvert fognak a n�metek ellen. A sz�razf�ldiek pedig vagy a honi ellen�ll�si mozgalmat (Hjemmefronten) v�lasztj�k, vagy csatlakoznak az 5. sz�m� SS P�nc�los Hadoszt�lyhoz (Wiking), amely t�rt karokkal fogadta a tiszta faj� skandin�v �nk�nteseket. 1943-t�l felk�n�ltak nekik egy m�sik opci�t is: ez volt a 11. sz�m� SS P�nc�lgr�n�tos Hadoszt�ly (a Nordland).

Weser�bung hadm�velet
1939 tavasz�t�l a brit Admiralit�s szem�ben Skandin�via a N�metorsz�ggal a j�v�ben kirobban� konfliktus egyik potenci�lis hadsz�nter�v� avanzs�lt. A brit korm�ny vonakodott m�g egy sz�razf�ldi konfliktusba bonyol�dni a kontinensen, mivel tartottak az els� vil�gh�bor� megism�tl�d�s�t�l. Ez�rt a n�metek k�zvetett meggyeng�t�se �rdek�ben egy blok�d fel�ll�t�s�t tervezt�k. A n�met ipar nagyban f�gg�tt a Sv�dorsz�g �szaki lel�helyein kitermelt vas�rct�l, amelynek jelent�s r�sz�t a norv�g Narvikban haj�zt�k be. A norv�g partvid�k ellen�rz�se pedig m�g szorosabbra fonta volna a gy�r�t N�metorsz�g k�r�l.

A h�bor� v�g�n a norv�gok brit seg�ts�ggel szervezik �jj� a hadsereg�ket, �s (okos emberek l�v�n) m�r el�g kor�n r�j�nnek arra, hogy az a 200 kilom�ter k�z�s hat�r a Szovjetuni�val pont k�tsz�zzal t�bb, mint a k�v�natos. Katonapolitikusaik tanulm�nyozz�k a vonatkoz� pap�rokat �s �gy d�ntenek, hogy a semlegess�g nem nagyon j�n be; elfogadj�k az amerikaiak aj�nlat�t, �s 1949-ben a NATO alap�t� tagjak�nt �rj�k al� a washingtoni dokumentumot.

Emigr�l�s
A korm�ny �s a kir�lyi csal�d Londonba menek�lt. Az emigr�ns korm�ny a Sz�vets�geseket seg�tette, vil�gszerte fenntartotta k�veti �s konzuli kapcsolatait �s az �t�llt kereskedelmi flott�t ir�ny�totta; ezenfel�l megszervezt�k a norv�giai ellen�ll�st. A h�bor� kit�r�sekor Norv�gia rendelkezett a vil�g negyedik legnagyobb kereskedelmi haj�parkj�val. A n�metek ennek kb. 20%-�t elfogt�k, de a t�bbit, mintegy 1000 haj�t a korm�ny lefoglalta �s a Sz�vets�geseknek v�gzett vel�k tehersz�ll�t�st. A n�met t�mad�s hossz� t�v� hat�sak�nt az orsz�g feladta addigi semleges politik�j�t �s 1949-ben alap�t� tagja volt a NATO-nak.

NATO
A NATO-tags�g automatikusan azt is jelentette, hogy elkezd �mleni a jenki haditechnika: M-114-es, M-109-es �s M-105-�s l�vegek, M-46-os Patton �s M-24-es Chaffee harckocsik, valamint rep�l�g�pekb�l az F-84 Thunderjet, az F-86-os Sabre �s az F-5-�s Tiger. Norv�gia (illetve h�t a norv�g hadsereg) feladata vil�gos: vigy�z� szemeit a szovjet �szaki Flotta murmanszki b�zis�r�l kiindul� felsz�ni �s v�z alatti haj�kon kell tartania, tov�bb� meg kell akad�lyoznia, hogy egy esetleges szovjet offenz�va eset�n a norv�g partok ment�n az oroszok b�zisokat l�tes�tsenek el�renyomul� hadihaj�ik sz�m�ra. A norv�g haditenger�szet lett a Norv�gia-Izland-Gr�nland (k�s�bb Sk�cia-Izland-Gr�nland) k�z�tt v�gigh�z�d� SOSUS-rendszer egyik fel�gyel�je �s karbantart�ja is.