Norv�gia a nap�leoni h�bor�k lez�rult�val ker�lt D�ni�t�l Sv�dorsz�ghoz. Ez annak ellen�re t�rt�nt meg, hogy az orsz�g kiki�ltotta f�ggetlens�g�t, elfogadta saj�t alkotm�ny�t �s 1814. m�jus 17-�n kir�lyt v�lasztott. Sv�dorsz�g ugyanis a mossi egyezm�nyben perszon�luni�ba k�nyszer�tette az orsz�got, mely b�r ebben az esetben szinte teljes f�ggetlens�get jelentett, �m az orsz�g k�l�gyei�rt Sv�dorsz�g felelt. Az orsz�gban a 19. sz�zadban a sv�dekkel szembeni ellenszenv fokoz�d�sa vezetett v�g�l a f�ggetlens�gi mozgalomhoz.

A sv�dekt�l val� elszakad�st a norv�g parlament 1905. j�nius hetedik�n szavazta meg. B�r a k�pvisel�k a sv�d hadsereg katonai fell�p�s�t�l �s agressz�v beavatkoz�s�t�l tartottak, a teljes f�ggetlens�g el�r�se �s kiki�lt�sa teljesen b�k�sen zajlott le. A nyilatkozat al��r�sa ut�n n�pszavaz�st �rtak ki, mely meger�s�tette a f�ggetlen monarchi�t, melyben a tr�nt a d�n K�roly hercegnek aj�nlott�k fel, aki VII. Haakon n�ven lett uralkod�.

1905-ben megalakult a koal�ci�s Michelsen-korm�ny �s a parlament megszavazta a k�l�n�ll� norv�g konzul�tusok fel�ll�t�s�t. A kir�ly visszautas�totta a t�rv�nyt, mire j�nius 7-�n a parlament egyhang�lag kimondta az uni� felbont�s�t. Az ezt k�vet� n�pszavaz�son mind�ssze 184-en szavaztak a Sv�dorsz�ggal val� uni�ra. A korm�ny K�roly d�n hercegnek aj�nlotta fel a norv�g tr�nt, aki azt�n VII. Haakon n�ven uralkodott. A k�vetkez� t�z �vben fontos szoci�lis int�zked�seket hoztak, bevezett�k a t�pp�nzt, a gy�rak munkav�delmi ellen�rz�s�t �s a t�z�r�s munkanapot. A nemzeti er�forr�sok v�delme c�lj�b�l korl�tozt�k a k�lf�ldiek b�nya-, erd�- �s v�zes�stulajdonl�s�t (ut�bbit a v�zer�m�vek miatt). 1913-ban a vil�gon m�sodikk�nt a n�k v�laszt�jogot kaptak. A 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elej�n a norv�gok nagy szerepet j�tszottak a sarkkutat�sban, k�zismert Fridtjof Nansen, Roald Amundsen �s Otto Sverdrup neve. Amundsen volt az els�, aki 1911-ben el�rte a D�li-sarkot.