Az uni� l�trej�tte
Az uni�t I. Margit d�n kir�lyn� hozta l�tre a sv�dorsz�gi Kalmar v�ros�ban, amely az akkori d�n hat�r k�zel�ben fek�dt. A n�met sz�rmaz�s� Albertet a sv�d nemess�g egy r�sze nem akarta elfogadni kir�lynak, a kibontakoz� l�zad�st pedig felkarolt�k a d�nok, akik egy uni�t pr�b�ltak l�trehozni, a Hanza sz�vets�g hatalm�nak ellens�lyoz�s�ra. 1389-ben D�nia �s a sv�d nemess�g csapatai legy�zt�k Albert sereg�t, aki ezek ut�n nem tudta megfizetni a kiszabott 60 000 m�rka hadisarcot. Margitnak, aki IV. (Atterdag) Valdem�r d�n kir�ly l�nya �s VI. Haakon norv�g kir�ly feles�ge volt, siker�lt elismertetnie n�v�re unok�j�t, Pomer�niai Eriket norv�g tr�n�r�k�sk�nt, �s kir�lly� v�laszttatni a m�sik k�t orsz�gban. Margit meg�g�rte a nemess�gnek, hogy tiszteletben tartja a jogaikat, Erik azonban k�zpontos�tani akarta a monarchi�t.

A kalmari uni� perszon�luni�k sorozata volt (1397–1524), melyek D�ni�t, Norv�gi�t �s Sv�dorsz�got egy uralkod� alatt egyes�tett�k. Az �llamok feladt�k szuverenit�sukat, de meg�rizt�k f�ggetlens�g�ket, �s az elt�r� �rdekek (k�l�n�sen a sv�dek ellen�ll�sa a d�n �s holsteini befoly�ssal szemben) az 1430-as �vekt�l kezdve meggyeng�tett�k az uni�t. V�glegesen 1523-ban, I. Guszt�v sv�d kir�ly tr�nra l�p�sekor bomlott fel, j�llehet hivatalosan csak egy �vvel k�s�bb sz�nt meg.

Konfliktusok
A sv�dek nem n�zt�k j� szemmel a d�nok gyakori h�bor�it Schleswigben, Holsteinben, Mecklenburgban �s Pomer�ni�ban, mivel azok akad�lyozt�k a kontinensre ir�nyul� vasexportjukat. R�ad�sul a d�n k�zpontos�t�si t�rekv�sek is ellen�ll�st sz�ltek a sv�d �llamtan�csban, amely meg szerette volna �rizni a f�ggetlens�get.

Az 1430-as �vekben az uni� olyannyira meggyeng�lt, hogy fegyveres felkel�s is kibontakozott (Engelbrekt-felkel�s), melynek sor�n a d�n csapatokat ki�zt�k Sv�dorsz�gb�l. Eriket 1439-ben letett�k a kir�lyi tr�nr�l, �s a gyermektelen bajor Wittelsbach Krist�fot v�lasztott�k kir�lly�. Miut�n � 1448-ban meghalt, VIII. K�roly l�pett a tr�nra azzal a sz�nd�kkal, hogy sv�d korona alatt egyes�ti �jra a h�rom �llamot. Egy �vre r� meg is v�lasztott�k norv�g kir�lly�, D�ni�ban azonban a pomer�niai befoly�s bizonyult er�sebbnek. A k�vetkez� h�t �vtizedet a vezet� szerep�rt foly� sv�d-d�n rivaliz�l�s jellemezte.

II. Kereszt�ly d�n kir�ly 1520-ban m�g egyszer megh�d�totta Sv�dorsz�got, �s megrendezte a stockholmi v�rf�rd�t. Ez �jabb sv�d felkel�shez vezetett, �s 1521-ben v�gleg ki�zt�k a d�nokat az orsz�gb�l. 1523. j�nius 6-�n Vasa Guszt�vot kir�lly� v�lasztott�k, �gy helyre�llt Sv�dorsz�g szuverenit�sa �s felbomlott a kalmari uni�. Guszt�v megkoron�z�s�nak napja ma nemzeti �nnep.

Ut��let
A kalmari uni� egyes int�zm�nyei fennmaradtak eg�szen 1536-ig, amikor a d�n �llamtan�cs Norv�gi�t egyoldal�an D�nia egyik tartom�ny�v� min�s�tette, �s ezzel l�trej�tt D�nia–Norv�gia. Norv�gia meg�rizte jogrendszer�t �s egyes int�zm�nyeit, de kor�bbi birtokai (Izland, Gr�nland �s Fer�er) k�zvetlen�l a d�n korona fennhat�s�ga al� ker�ltek.