|
Definci |
|
Az els ismert rsos emlkek a valsznleg legrgibb rsformval, az krssal kszltek i. e. 3500 krl. Ezt tekintjk az skor vgnek s az kor kezdetnek. Az kor vgnek (s a kzpkor elejnek) meghatrozsa nem egyrtelm, legtbb trtnelemtuds a Nyugatrmai Birodalom bukst (476) tartja a fordulpontnak. Teht, az kor az emberisg trtnelmnek az rsbelisg megjelenstl a Nyugatrmai Birodalom buksig tart korszaka. Ezt a korszakot az skor elzi meg s a kzpkor kveti.
|
|
Bronzkor |
|
A bronzkor i.e. 1800 krnykn jutott el Norvgiba s egytt jrt a primitv ekk s az els valban lland teleplsek megjelensvel, klnsen az Oslofjord, a Trondheimsfjord, Mjøsa s Jæren vidkn. A termsflsleg lehetv tette a gazdag trzsfk kiemelkedst, akik megengedhettk maguknak a luxuscikknek szmt bronztrgyakat. Az emberek ekkor mr hosszhzakban laktak s nagy srdombokat emeltek a halottaknak. I. e. 1000 krl rkeztek szakkelet fell az urli nyelvet beszl szmik. I. e. 500 krnykn lehlt az ghajlat. A korbbi szil-, hrs-, kris- s tlgyerdket nyr, luc- s erdeifeny vltotta fel. Ekkoriban kerltek be a keltk rvn az els vaseszkzk.
|
|
Vaskor |
Az j eszkzkkel knnyebb vlt a fldmvels s jabb erdterleteket tiszttottak meg a vets szmra. Ntt a npessg s egy j trsadalmi struktra alakult ki: a meghzasodott fik a szleik hosszhzban maradtak s a nagycsaldokbl kialakultak a klnok. A klnok kztti konfliktusokat a szabadok gylse, a ting rendezte, amely tbbnyire egy szent helyen gylt ssze s meghatrozta a bncselekmnyek bntetst, tbbnyire telben lerovand brsg formjban.
Az i. sz. 1. szzadtl kezdve a skandinvok kztt rezhetv vlt a Rmai Birodalom kulturlis hatsa. A latin betk alapjn kialaktottk a rnarst. A kereskedelmi kapcsolatok rvn prmeket cserltek luxuscikkekre. Nhnyan a rmai hadseregben is szolgltak zsoldosknt. A kznp soraibl egyre inkbb kiemelked trzsfk mutattk be az isteneknek sznt ldozatot s fokozd gazdagsguk rvn fegyveres ksretet, hirdet tartottak.
A npvndorls korban 400 s 550 kztt ms germn trzsek szakra is terjeszkedtek s a helyi fldmvelk a trzsfktl vrtk a vdelmet; ekkoriban tbb kezdetleges erdt is emeltek. A 6. szzadban jrvny sprt vgig Norvgin s tbb szz tanya teljesen elnptelenedett. A 7. szzadban a fldek jra benpesltek s jelentsen megntt az szaki-tengeren t folytatott kereskedelem mrtke is. A kereskedelmet kezkben tart trzsfk hatalma vagyona jelentsen megntt s kpesek voltak kiterjeszteni hatalmukat a krnyez klnokra is.
|
Forrs: Wikipdia [Norvgia trtnelme]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Megnevezs: Norvg Kirlysg
