Norvégia mai alakját a jégkorszak határozta meg főleg, amik a fent említett földtörténeti korokban zajlottak le többnyire. Az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális kb. 12000 évvel ezelőtt húzódott vissza, megfelelő életteret teremtve ezzel az első nomádoknak, de ez is holocén kezdete volt csak. A jég munkája olyan glaciális formakincseket alkotott egész Skandinávia területén, amik még mai is léteznek, többezer évvel a kialakulásuk után. Ilyen például a Finn-tóhátság, a tunturik, Norvégia tavai, valamint a híres neves fjordok is, amik egyértelműen a legszebb glaciális formakincsek.

- Wikipédia percek

Az első nomád vadász-halász embercsoportok nem sokkal ezután kezdték el benépesíteni a tengerpartot: a legrégebbi norvégiai emberi telephelyet (Oslótól nyugatra) i. e. 10 400-ra datálták. I. e. 9300-ra elérték a Skandináv-félsziget északi részén levő Magerøya szigetét is. Az északi mezolitikus leletek a Komsa-, míg a dél-norvégiai kőeszközök a Fosna-Hensbacka kultúrához tartoztak. I. e. 7000 körül a Fosna kultúrát a Nøstvet kultúra váltotta fel, amely már alkalmazkodott a melegedő éghajlathoz, az erdőkhöz és a dél felől betelepedő új emlősfajokhoz.
A legrégebbi norvégiai emberi maradvány i. e. 6 600-ból származik. I. e. 4000 körül az itteni emberek már palaeszközöket és cserépedényeket használtak, ismerték a sít, a szánt és a bőrből készült csónakot. A mezőgazdaság i.e. 4000 körül kezdődött az Oslofjord környékén. 2500-ra már széleskörűen elterjedt a zab és árpa termesztése, disznók, marhák, kecskék és birkák tenyésztése. Ebben a korban kezdtek megtelepülni Dél-Norvégia partvidékén a zsinegdíszes kultúra népei, akik feltehetően indoeurópai nyelvet beszéltek és így a mai norvég nyelv előfutárainak tekinthetők.

Wikipédia percek vége -

Norvégiában körülbelül 2500 gleccser van, ezek az ország területének 0,7 százalékát borítják. A globális felmelegedés eredményeként az utóbbi években tömegével kerülnek napvilágra régészeti leletek, csak Oppland megyében kétezer tárgy „szabadult” a jég fogságából. Így a gleccserrégészet az archeológia önálló ágává vált, amelynek immár saját folyóirata is van: a Journal of Glacial Archaeology első száma tavaly novemberben látott napvilágot – olvasható a ThorNews hírportálon.

Az Oppland megyei Lendbreen-gleccser zsugorodásának következtében került napvilágra egy ősi út, amelynek mentén elhullott lovak csontvázai tanúskodnak arról, hogy milyen veszélyes vállalkozás volt a hegyeken való átkelés a kőkorszakban. A régészek vadászeszközök sokaságára bukkantak, a leletek között szerepel egy vaskori fanyelű kés, ahogy korabeli kesztyűk és lábbelik is. A gleccserek fogságából „szabaduló” tárgyak rengeteg ismeretet szolgáltatnak a kőkorszak emberének életmódjáról, ám mint a szakemberek rámutatnak, a jég olvadása igen gyors, ezért sietniük kell, hogy időben összegyűjtsék és konzerválják a tárgyakat, mielőtt azok megsemmisülhetnének az időjárás hatására.

Forrás: mno.hu [MA]